19 03 2018

Szinte hihetetlen. A magyar futball leggyalázatosabb éve után Bernd Strock a Magyar Érdemrend középkeresztje polgári tagozata kitüntetést kapta. Az az ember, aki teljes szövetségi kapitányként alkotott eredményeit nézve a magyar futball egyik legsikertelenebb, legrosszabb edzője – 1902 óta.

Már az indoklás is nevetséges: Bernd Storck a magyar válogatott 2016. évi Európa-bajnokságon való sikeres szereplését eredményező munkája elismeréseként kapta meg a kitüntetést. Könyörgöm: az Eb két éve volt, és még mindig azt a szereplést ajnározzuk, miközben az azóta eltelt időszakban teljesen szétesett a válogatott, nagyban köszönhetően Storck munkásságának, melyet lényegében – nem tagadva azt, hogy az Eb-re jutásnál volt két zseniális húzása - igazából az Eb után lehet lemérni.

Előtte ugyanis nem történt más, minthogy átvette a Dárdai Pál által fölrázott és nem csak szakmailag de mentálisan is összerakott válogatottat. Persze, nagyot húzott például Kelinheslerrel, de az a sztori is azt bizonyítja, hogy Storckal kivételeztek nálunk, hiszen egyetlen magyar kapitány sem merte volna meghúzni ezt a lépést. Egészen egyszerűen azért nem, mert ha észre is vették volna a Kleinheslerben rejlő potenciált, nem mertek volna beválogatni egy lényegében csapaton kívüli játékost. És bár Kleinhesler óriásit ment a pótselejetezőn, azóta bebizonyosodott, miért is volt a Vidinél kereten kívüli, és erről nemcsak a székesfehérvári szakemberek, hanem a mifocink.com információi szerint az éjszakai élet résztvevői is tudnának mesélni.

Szó se róla, az Eb-n a csapat óriási ment – legalábbis szurkolói szempontból, mert szakmai szemmel nézve inkább volt ez Eb szerencsés, mint jó

Ahogy Bekő László, a MLSZ egykori elnöke mondta a mifocink.com-nak adott interjúban: "Mindenki a portugálok elleni 3-3-at emlegeti, csakhogy azon a meccsen például Dzsudzsák úgy lőtt két gólt, hogy el sem találta a kaput. Mindkét lövése a lelátón kötött volna ki, ha nem pattan meg a védőn!"

És ha ehhez még hozzávesszük, hogy az osztrákok már a 10. másodpercben kapufát lőttek, láthatjuk, nüanszokon múlik, hogy egy-egy szereplést jónak vagy balszerencsésnek nevezünk. Amennyiben az első meccsen Alaba lövése bemegy, valószínűleg kikapunk az osztrákoktól, ha pedig Dzsudzsák két bombája elszáll, mint a győzelmi zászló, akkor most nem azt mondanánk, hogy milyen jól ment a csapat, hanem azt, hogy milyen balszerencsés volt.

Persze, ez mit sem von le az eredményből, hiszen a csapat csoportelsőként jutott tovább a csoportból, de azt sem tagadja senki, hogy azon a csapaton is érződött a Dárdai- hatás.

Dárdai mégsem kapott kitüntetést.

Stock keze munkája az Eb után látszódott meg a csapaton, hiszen akkor már egy egész selejtező időszakot ő vezényelt.

Nos, nem sok köszönet volt benne.

Az Eb után Storckkal négy mérkőzést sikerült megnyerni - Lettország ellen kétszer nyertünk, Andorra és Feröer ellen egyszer -, míg Feröer ellen döntetlent játszottunk. A maradék hét meccsen vereséget szenvedtünk.

Még egyszer mondom: mindezt úgy, hogy a magyar futball elmúlt 30 évének legnagyobb sikere Storck nevéhez is köthető, és ezért minden dicséretet és elismerést megérdemel, ám mint említettem: azt senki nem tagadja, hogy a pótselejtezőn és az Eb-n látott csapat még a Dárdai Pál által lerakott alapokra épült.

A tények pedig makacs dolgok: ha az egész, válogatottnál töltött időszakát nézzük, Bernd Storck a magyar futball 1902 óra íródó történelmének egyik legrosszabb edzője. Nála rosszabb mutatója csak Verebes Józsefnek, Bicskei Bertalannak, Gellei Imrének és Erwin Koemannak van, míg vele szinte egy szinten Mészöly Kálmán és a 20-as, 30-as években kétszer is kapitány Máriássy Lajos teljesített.

Ez az ember most a Magyar Érdemrend középkeresztje polgári tagozata kitüntetést kapta.

Persze, ha hozzávesszük: pár nappal a kitüntetés után szárnyra kelt a hír, miszerint ő válthatja Pintér Attilát a Puskás Akadémia kispadján, már semmin sem kell csodálkozni.

Ezért Hentyt a bajnokság végéig el kell tiltani! Leekens máris ellentmond – önmagának