mifocink

Magyar futballról érdekek nélkül

Rostás Sanyi még olyan játékos volt, akinek nem „égette a hátát” a 10-es szám a mezen!

Sokan szerették, és sokan nem szerették. Utóbbiak főleg a főváros IX. kerületében laktak, míg előbbiek a IV. kerületben. Merthogy Rostás Sándor, az Újpest egykori labdarúgója bizony szinte mindent tudott a labdával, és sok borsot tört a ferencvárosiak orra alá. AZ Újpesti Torna Egylet Hivatalos hivatalos facebook-oldala most szomorú hírről számolt be: elhunyt Rostás Sándor.


Életének 57 évében elhunyt egykori középpályásunk. Rostás Sanyi már néhány hónapja kórházi kezelésre szorult, egy alkalommal vért is kellett gyűjteni részére. Szervezete mostanáig tudta felvenni a harcot, de szombaton este, két nappal a január 21-ei születésnapja előtt már nem bírta tovább a küzdelmet.


A hatalmas bombáiról ismert játékos 1985 és 1988 között játszott az Újpest színeiben, ezüst és bronzérmet nyert a bajnokságban, valamint kupagyőzelmet ünnepelhetett 1987-ben. Ugyanebben az esztendőben egy alkalommal szerepelt a válogatottban Lengyelország ellen a Népstadionban, melyen 5-3-ra nyertünk. Négyszeres olimpiai válogatott (1986–87, 1 gól), egyszeres utánpótlás válogatott (1987, 1 gól), négyszeres egyéb válogatott (1986–87). Rostás Sándor emlékét megőrizzük!



A mai „nagyon” fiatalok talán nem is tudják, ki az a Rostás Sándor, ám az biztos, ha ma lenne ilyen játékosa az Újpestnek, rajonganának érte a szurkolók. 

Olyan játékos volt, hogy a gyerekek a grundon olyanok akartak lenni, mint ő.

Mert olyan játékos volt akinek még nem „égette a hátát” a 10-es szám a mezen!



A Honvéd a Kúriához fordul a a Supka-ügyben „Emlékezni, egy (két) régi jó barátra, ha szomorú is emlékezz velem!”