mifocink

Magyar futballról érdekek nélkül

Realitások talaján maradva: Szerencsével lehetünk másodikak

Az elmúlt időszakban több alkalommal hallottuk azt, amit én már évek óta mondok: reálisan kell meghatározni a célokat, mert ami az elmúlt időszakban ezen a téren történt, az nem normális. Nos, én azt mondom, a finn-görög-észt-magyar négyesből reálisan a harmadik hely a mienk, de szerencsével és okos játékkal lehetünk másodikak.


HIRDETÉS

Megjelent Fehér György sportújságíró első, nem sporttémájú regénye, A kemény fiúk is sírnak néha. Itt a lehetőség, hogy vásárlás előtt belehallgass a könyvbe, hiszen Urmai Gábor, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház művésze felolvassa Neked az első három fejezetet. Amennyiben megtetszett, keresd a könyvet a Libri és a Líra könyvesboltokban, az OMV kutakon, vagy egyszerűen rendeld meg a book24.hu-n!

Felemás a magyar futball elmúlt három éve.
Míg az elején előbb kiharcoltuk, majd sikerrel vettük az Európa-bajnokság pótselejtezőjét, sőt, a kontinensviadalon is jól szerepeltünk addig, amíg a nagyok „pihentek”, addig 2017 a magyar futball legsötétebb éve volt, mely során ki tudtunk kapni Andorrától és Luxemburgtól.

Nos, ennek fényében a ma kisorsolt Nemzetek Ligája csoportból ugyan ki nem esünk, de reálisan a harmadik helyre lehet esélyünk.
És hogy miért gondolom így?



Egyrészről: a válogatott zárt kapus mérkőzésen, szurkolói nélkül kezdi a Nemzetek Ligája sorozatban hazai szereplését, hiszen a 2015-ös, magyar–román Eb-selejtező után az Európai Labdarúgó-szövetség  megbüntette a Magyar Labdarúgó Szövetséget, amelyre a zárt kapus szankció mellett 70 ezer eurós  pénzbírságot is kiszabott. Az UEFA ellenőre három vétséget tüntetett fel jelentésében: a szurkolók egy része tiszteletlenül viselkedett a román himnusz alatt; rasszista magatartás (cigányozás); a menekülőutak blokkolása. Az UEFA illetékes testülete 2015 novemberében elutasította a MLSZ fellebbezését, így már ekkor eldőlt, hogy a válogatottnak a következő UEFA-lebonyolítású hazai tétmérkőzését zárt kapuk mögött kell lejátszania – ezen, közel három esztendővel korábbi szurkolói rendbontások miatt.

És akkor az ellenfelekről

Nos, Görögországot emberemlékezet óta nem vertük meg tétmeccsen.
Szinte hihetetlen, de utoljára az 1987-ben rendezett Eb-selejtező után jöhettek le győztesen a fiúk a pályáról – hangsúlyozom, ha a tétmeccseket vesszük figyelembe. Igaz, azóta egy barátságos meccsen mi nyertünk 3-2-re, de már annak is tíz éve.

A legutóbbi Eb-selejtezők során akkor is megelégedtünk a döntetlennel – sőt, Dárdai már egy héttel a meccs előtt azt sulykolta, hogy az jó eredmény – amikor mindössze egy pontjuk volt, és amikor még Feröer-szigetek is legyőzte őket, míg a „visszavágón”, immár Bernd Storckkal a „fedélzeten” 4-3-re kikaptunk.
Nem mellesleg a nemrég zárult vb-selejtezőkön a csoport második helyén végeztek (Belgium mögött), igaz, a pótselejtezőn elbukták az oroszországi repülőjegyet.
Ja, majd elfelejtettem: a 19, görögök elleni meccsből mindössze négyet tudtunk megnyerni, hat döntetlen mellett kilencszer kikaptunk

Eredmények tekintetében más a helyzet Finnországgal, akik ellen eddig mindössze kétszer kaptunk ki, 11 győzelem mellett három döntetlent értünk el. Mégis azt mondom, ne intézzük el az északiakat egyetlen kézlegyintéssel. Egyrészről sok mindent elmond, hogy a finnek kifejezetten szerették volna, ha velünk kerülnek egy csoportba, másrészről bár a legutóbb Eb-selejtezők során oda-vissza legyőztük őket, mindkét meccs 1-0-s sikert hozott.
De ami ennél is fontosabb: akkor még volt egy taktikailag és mentálisan felkészített csapatunk, ami most egyáltalán nem mondható el. No és volt egy taktikailag és mentálisan felkészült kapitányunk, Dárdai Pál személyében, és bár lehet, hogy Leekens tökéletes választás a kapitányi pozícióra, ezt most még nem tudhatjuk!

A finnek ellen legutóbb oda-vissza nyertünk - csak akkor még volt egy takitikailag és mentálisan felépített csapatunk, ám ez most nem igazán mondható el

A harmadik ellenfél Észtország, mely ellen eddig összesen négy hivatalos (és két nem hivatalos) mérkőzést játszottunk, és még mindig legyőztük őket, sőt, eddig mindössze egy gólt kaptunk tőlük. Ennek tükrében nem nagy bátorság kijelenteni, hogy az észtek nem okozhatnak nagy gondot számunkra – igaz, pont ugyanezt gondoltuk Andorrától is.

Mielőtt bárki azt gondolná, hogy temetem a magyar futballt, el kell mondanom, hogy egy jól felkészített magyar csapat ebben a csoportban akár az első helyén is végezhetne, ám most – mindt az elmúlt harminc évben annyiszor – a csapatépítés elején járunk, egy új, mindenki számára ismeretlen szövetségi kapitánnyal. Így azt gondolom, hogy a harmadik hely tuti, de kis szerencsével – na és jó játékkal - lehetünk másodikak is  

  

 

 



Szuna József: Az 1995-ös Videoton jobb csapat volt, mint a mostani Itt a bizonyíték az MLSZ idióta szabályára