mifocink

Magyar futballról érdekek nélkül

5 NB I-es stadion épül jelenleg 52 milliárdból, az eddig átadott 6 stadionra 34 milliárdot költöttek

A héten foglalkoztunk már azzal a témával, hogy bár sorra „nőnek ki” ki a földből az új stadionok, természetesen mindent állami pénzből finanszírozva, ám ezért semmit nem kér az állam „cserébe”, míg például Spanyolországban megbüntetik azokat a klubokat, ahol nem képesek legalább 70 százalékban megtölteni a stadionjukat szurkolókkal. Cikkünkhöz kapcsolódóan a Sport Plusz című hetilap utánajárt, hol, kiknek és mennyiből építettek vagy építenek új létesítményeket?

A Videotonnál elhúzódó stadionépítés hátteréről, no és a tervezett, 14.3 milliárdos költségek újabb 900 millióval történő emeléséről egy hete már beszámoltunk lapunkban. Ezúttal nem csak a fehérvári, hanem a többi beruházás részleteinek is utánajártunk.
Kiknek készült már el, kiknek épül jelenleg, kik játszanak másutt, albérletben Az is érdekelt minket, hogy hol terveznek még új stadionokat felhúzni, s mi a helyzet az NB II-es csapatok háza táján?

AKIKNEK MÁR ELKÉSZÜLT

Ferencváros
14.7 milliárd 23.700 néző

Debrecen
12.5 milliárd 20.340 néző

Puskás Akadémia
3.8 milliárd 3.500 néző

MTK
7.25 milliárd 5.322 néző
Újpest 800 millió (felújítás) 13.501 néző
Mezőkövesd 1.2 milliárd (felújítás) 2.571 néző
Balmazújváros 900 millió (felújítás) 2.435 néző


Emlékezhetünk arra, hogy az elsők között a felcsúti és a debreceni stadiont adták át; 2014 tavaszán előbb a Pancho Aréna készült el, a 3500 fős létesítményt 3.8 milliárdból építették, majd a Loki Nagyerdei Stadionja is átadásra került, a 20 ezres létesítmény 12.5 milliárd forintban került. Nem sokkal később a Ferencváros is elhagyhatta az átmeneti otthonául szolgáló Puskás Ferenc Stadiont, hiszen 2014 augusztusára elkészült a Groupama Aréna, rekordidő, kevesebb, mint 14 hónap alatt – közel 15 milliárd forintból.


A Pancho Aréna volt az első új stadion

A legújabb ékszerdoboz az MTK létesítménye lett. Természetesen tudjuk, hogy a kék-fehérek most az NB II-ben szerepelnek, ám a stadionberuházás mértéke, volumene szempontjából feltétlenül itt kell szólnunk az Új Hidegkuti Nándor Stadionról. Az MTK csodaszép otthona végül 7.25 milliárd forintból épült fel – előbb 4.75 milliárdra becsülték a költségeket, majd a nyertes cégek 6.3 milliárdos ajánlattal lettek befutók, ebből lett végül 7.25 milliárd... -, viszont a csapat alaposan megszenvedett az építkezés során, hiszen ahogy azt Domonyai László akkori klubigazgató egy interjújában elárulta: „hat stadionban játszottunk albérletben, a végére túlcsordult a pohár”. Merthogy az MTK pályára lépett ezen időszak alatt Kispesten, Dunaújvárosban, Angyalföldön, Felcsúton, valamint nemzetközi kupameccsein játszott Gyirmóton és Újpesten…

Nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy időközben, hosszas huzavona után átadták a felújított Szusza Ferenc Stadiont, amire 800 millió forintot költöttek, ám a beruházás, az átadás körüli anomáliákkal oldalakat lehetne megtölteni. A lényeg, hogy a lila-fehérek végre saját pályájukon játszhatnak, míg korábban a Fáy utcában – egészen annak a lebontásáig -, majd jobb híján Kecskeméten vívtak a mérkőzéseiket.

Közben a tavalyi újonc Mezőkövesd stadionja is elkészült, igaz, a korábbi 800 millió forintos támogatás mellé tavaly ősszel kaptak újabb 400 milliót... Ugyancsak érdekesen alakult a Balmazújváros stadionhelyzete. A pályát fokozatosan, több lépésben újították fel, előbb 160 milliós TAO-támogatásból a pályát még öt éve, majd az eredményjelző tábla oldalán lévő lelátót újították fel (180 millió forint TAO) közel három éve, s jöhetett a pálya világítása, újabb 160 milliós TAO-ból, s kaptak még a magyar államtól időközben 400 milliót. Ám ennél is érdekesebb, hogy a pályát alácsövezték, hogy a fűtéssel a téli, illetve a hideg tavaszi időszakban is lehessen futballozni. A 73 millió forintos beruházás azonban mit sem ér: idén februárban a Békéscsaba elleni bajnokit azért kellett elhalasztani, mert túl drága lett volna bekapcsolni a pályafűtést, ráadásul a termálvíz – amely a fűtést adja – 60 fokról lehűlt volna 20-ra, ezért a Balmaz Kamilla Gyógyfürdő-Békéscsaba rangadó – elmaradt...

AKIK (MÉG) OTTHON JÁTSZANAK

Bp. Honvéd
Paks

Menjünk tovább, s nézzük a többi nagy, avagy megígért beruházást. Ezek közül a Paks és a Honvéd helyzete egészen speciális. Pakson hónapok óta javában tart a felújítás, ám a Fehérvári úti létesítményt (amire egyébként előbb 800 millió forintot akartak költeni, most 1.4 milliárdnál tartanak) az építkezés ideje alatt is használhatják a zöld-fehérek, ezért Csertői Aurél csapatának nem kellett albérletbe vonulnia.


Vajon mikorra készül el az új Bozsik Stadion?

Egyelőre a Honvéd is otthon játszik – főképp azért, mert George F. Hemingway tulajdonos a kezdetektől fogva a szívén viseli a stadion sorsának az alakulását, és a tíz évvel ezelőtti szerepvállalásakor egyből tetemes összeget fordított a létesítményre -, de már korábban tudott volt: a kispestiek is kapnak majd új stadiont, de csak az MTK és az Újpest után következhet a kispesti stadionrekonstrukció, amiről eddig úgy tudtuk, hogy 8.200 férőhelyes, 5 milliárd forintból felépülő csodaszép aréna lesz. Tavaly december 20-án azonban megjelent egy határozat a Magyar Közlönyben, s kiderült, hogy a Bozsik-stadion fejlesztésére 3.4 milliárd forinttal kevesebbet szánnak. Ijedtségre azonban nincs ok, a kispesti aréna felújítására az idei költségvetésbe kerülhet majd vélhetően egy átcsoportosított és nagyobb összeg.

December 31-én újabb fordulat történt, hiszen elindult a közbeszerzési eljárás a Bozsik-stadion építésére, kiírták a tendert, így most építőt keresnek a 8 ezer fő befogadására képes aréna felhúzására. Az új stadionban nemzetközi mérkőzéseket is lehet majd játszani, sőt, csak nemzetközi kupadöntők és válogatott tornák megrendezésére nem lesz alkalmas. A munkálatok a tervek szerint 2017 végén kezdődhetnek, addig a Honvéd Kispesten játssza a mérkőzéseit, utána aztán nagy valószínűséggel a Hungária körúton fogadják az ellenfeleket.

AKIK ALBÉRLETBEN JÁTSZANAK

Vasas (Szusza Ferenc Stadion)
7.5 milliárd 5.150 fő

Diósgyőr (Mezőkövesd, Nyíregyháza, Debrecen)
13 milliárd 14.687 néző

Videoton (Felcsút)
15.2 milliárd 14.500 néző

Haladás (Sopron)
15.2 milliárd 8.924 néző

A legérdekesebb kérdés, hogy akiknek jelenleg nincs otthonuk, azok átmenetileg hol rendezik a hazai mérkőzéseiket, s meddig kell albérletben játszaniuk?
A Videoton és a Haladás régóta albérletbe kényszerül, előbbi Felcsúton, a Pancho Arénában, utóbbi Sopronban játszik „otthon”. Csakhogy amíg a székesfehérvári Sóstói Stadiont pillanatok alatt lebontották, addig az immár 15.2 milliárd forintra rúgó építkezés csak nem akar a végére érni. Amint arról egy hete írtunk, az eredetileg 14.3 milliárd forintba kerülő stadiont – amely magában foglalja a szomszédos Sóstó Természetvédelmi Terület rehabilitációját is – nem adják át 2018 elején, hanem talán majd jövő nyáron, miután a főépületet le kell bontani, ami ráadásul újabb 900 millió forinttal megnöveli a költségeket.
Szombathelyen azonban lázas munka zajlott, s mára teljesen elkészültek a létesítménnyel, holott napra pontosan akkor játszották az utolsó NB I-es bajnokit a Rohonci úton, amikor a Videoton. (2015. december 12-én a Vidi a Paks elleni 1-0-lal, a Haladás a Puskás Akadémia elleni 2-1-gyel búcsúzott szeretett otthonától.)

Érdekesség, hogy az eleinte 10 milliárdosnak indult, végül 5 milliárddal megnövelt beruházás részeként felépülő új sportcentrum nemcsak a labdarúgóknak épül, hanem a Haladás mind a 12 szakosztályának. A Haladás Sportkomplexumban birkózó-, ökölvívó-, súlyemelő- és konditerem, valamint kézilabdapálya, szertár és bemelegítő folyosó is helyet kap, s már csak az a kérdés, hogy októberben melyik sztárcsapat érkezésével avatják fel a vadonatúj Haladás-stadiont?

A Vasas tavaly ősz közepén költözött Kispestre, majd később Újpestre, hiszen megkezdődött a bontás és az építkezés a Fáy utcában. A 7.5 milliárdos stadionépítés eredetileg 2018 tavaszán ért volna véget, de a munkálatok kissé csúsznak, így az átadást 2018 őszére ígérik.


Az új diósgyőri stadion, maketten

Diósgyőrött szintén nagy ütemben zajlanak a munkálatok, addig a csapat Mezőkövesden, Debrecenben, illetve Nyíregyházán játssza a mérkőzéseit. Azt már Szabó Tamás ügyvezető árulta el korábban, hogy az új stadiont 10.9 milliárd forintból építik fel 15 hónap alatt, vagyis 2017 végére, 2018 tavaszára elkészülhet az új aréna. Ma már tudjuk, hogy időközben a költségek itt is megugrottak, 13 milliárdra, ám a jövő tavaszi átadás alighanem összejöhet.

AZ NB II-BEN IS KÖLTÖZNEK

Ahol már elkészült:
Szolnok, Kisvárda, Békéscsaba, MTK, Gyirmót

Ahol új stadion épül:
Cegléd, Zalaegerszeg

Ahol új stadiont ígértek:
Sopron, Nyíregyháza, Siófok, Dorog, Mosonmagyaróvár

Ahol albérletben játszanak:
Cegléd (Albertirsa), Budaörs (Csákvár, Tatabánya), Vác (Dunaújváros, III. Ker. TVE – Hévízi út), Szeged 2011 (Gyula), Kazincbarcika (Tiszaújváros), Soroksár (Dabas)

Nemcsak az NB I-ben, hanem a másodosztályban szereplő csapatoknál is történtek komoly beruházások.

Az MTK is kapott új stadiont

Az MTK stadionjáról bővebben írtunk már, emellett a Kisvárda, a Szolnok, a Békéscsaba és a Gyirmót stadionja már kész. Utóbbi két gárda nemrég az NB I-ben szerepelt, így nekik már ekkor rendelkezésre állt az új létesítmény, más kérdés, hogy Békéscsabán még most folynak munkálatok, de összességében szép stadion épült a Kórház utcában, a fejlesztés 1.125 milliárdba került, míg a Kisvárda otthona jövő áprilisra készül el, újabb 1.5 milliárd forint ráfordításával.

Ami pedig a többieket illeti, róluk annyit: Mosonmagyaróváron és Dorogon egy-egy 2.000 fős felújított arénát álmodtak meg. A Zalaegerszeg és a Cegléd stadionja hónapok óta készül, az egyébként is újnak számító ZTE Arénára további 1.2 milliárdot, míg a Cegléd létesítményére 515 milliót fordítanak. A ZTE viszont legalább játszhat odahaza, ellenben sok másik csapat pályája nem készült el, így a Cegléd átmenetileg Albertirsán szerepel. Hasonló a helyzet Budaörsön (ahol 1.7 milliárdból épül egy 1.500 férőhelyes stadion), a csapat előbb Csákváron, most már Tatabányán fogadja az ellenfeleit. Érdekes helyzetben van a Szeged 2011, amelynek Gyula a „hazai pályája”, a Vác fedett lelátó hiányában előbb Dunaújvárosba, majd a III. Ker. TVE Hévízi úti pályájára kényszerült, a Kazincbarcika pedig Tiszaújvárosba – az NB II meglepetéscsapatának 2019 nyarára ígértek új stadiont 750 millióból.

Az ígéretek szerint a stadion rekonstrukción egyszer már átesett Sopron (550 millió) mellett Nyíregyháza (4.8 milliárd) és Siófok (600 millió) is kap új létesítményt, ebből különösen a Siófok Révész Géza utcai pályájára férne rá felújítás. Ám e három stadion közül a soproni és a nyíregyházi most is megfelel az NB I követelményeinek, nem véletlenül játszik a Hűség városában a Haladás, a Nyírségben pedig a DVTK.

Mindez azt jelenti, hogy az NB I 12 stadionja közül véglegesen a Ferencváros, a Debrecen, a Puskás Akadémia, az Újpest, a Mezőkövesd és a Balmazújváros pályája készült el, erre a hat pályára összesen 33.9 milliárd forintot költöttek.
A mezőny másik fele azonban még izgulhat, hiszen egyelőre nem adták át az új létesítményüket. A Haladás és a Diósgyőr csodaszép arénája már-már elkészült, a Vasasnál is gőzerővel dolgoznak, a paksi stadion újítása a csapat elköltözése nélkül zajlik, míg a Videotonnál sajnos tovább csúszik a projekt, bár jövő nyárra remélhetően elkészül a Sóstói Stadion. Erre az öt stadionra 52.3 milliárdot fordítanak, majd végül, de nem utolsósorban következhet a Honvéd kispesti stadionja – talán 2017 végén. De hogy mennyiből, az egyelőre követhetetlen...


PUSKÁS FERENC STADION
Eb-meccsek mellett BL- és EL-döntő rendezésére is alkalmas lesz

Kihagyhatatlan körképünkből a Puskás Ferenc Stadion, amelyet tavaly márciusban kezdtek el bontani, és a nyár végére teljesen eltűnt a legendás létesítmény. 2019-re ígérték a 68 ezer néző befogadására alkalmas arénát, mintegy 90-100 milliárd forintból, de már a tervezés 3.5 milliárd fölött járt.



Az új Puskás Ferenc Stadion 2020-ban négy Eb-mérkőzésnek ad majd otthont, emellett akár BL-, vagy EL-döntőt is rendezhetnek benne. Ám ez még nem minden, mert nem csak az Eb-n, hanem az olimpián is fontos szerep jutott volna a létesítménynek. Merthogy a tervek arról szóltak, hogy a 2024-es budapesti olimpia nyitó- és záróünnepségét is a Puskás Ferenc Stadionban tartanák.



Itt a spanyol példa: büntetést azoknak a kluboknak, ahol kevés a néző! Milliók a semmiért: az InStat megmutatta, hihetetlenül túlfizetettek az NB I-es játékosok!