03 02 2015

Megdöbbenve olvastam George F. Hemingway amolyan válaszféleségét, melyet Újvári Gábornak szánt. Tudják, ő az, aki végre elmesélte, milyen is az a TAO rendszer belülről. Ha egy szóval kellene jellemezni, akkor korrupt. Ezért is volt számomra megdöbbentő a Honvéd tulajdonosának szakmainak koránt sem nevezhető válasza. Mert ha ő ezt nem látja, akkor vak. De inkább csak védi a mundér becsületét.

Tegnap írtam arról, hogyan látja egy sportvezető a TAO rendszer működését. Szinte biztosra vettem, hogy lesznek, akik azonnal megvédik a mundér becsületét, de bevallom, nem Hemingwayre gondoltam.

Sokkal ellentétben ugyanis én úgy látom, ő egyike azon keveseknek, akik pénzt tesznek a futballba. Méghozzá nem is kevés pénzt. Persze, ettől még lehet(ne) kritizálni azt, amit csinál, de az elvitathatatlan tőle, hogy a Honvédot ő mentette meg a megszűnéstől.

Épp ezért volt hihetetlen Hemingway most felsorakoztatott érvrendszere.
De nézzük is, miről van szó.

"Közismert, hogy a jelenlegi kormány azért vezette be a TAO rendszert, hogy segítse a látványsportokat. A rendszer már előzőleg is működött a kultúra más ágazataiban (film, színház), és logikusnak tűnt a magyar sportkultúra fejlesztésének érdekében is. A szisztéma maga pofon egyszerű: cégek jövedelemadójuk egy részét a költségvetés helyett sportegyesületekhez irányíthatják. Ahhoz, hogy a törvényből egy sportegyesületnek pénze is legyen, két dologra van szükség. Először jóváhagyásra a sportág szakszövetségétől, hogy a sportklub megszerezhet egy bizonyos összeget. Ezután pedig egy olyan vállalatra, amely nem csak profitot termelt az elmúlt időszakban, de hajlandó is a profitot átutalni a kijelölt klubnak. A dolog hajmeresztő része az, hogy az engedélyezett összegek nagy része sosem érkezik meg a klubokhoz, mert nem találnak olyan vállalkozást, amely hajlandó a klubnak juttatni adója egy részét. Létezik ez a jelenség annak ellenére, hogy a vállalkozónak semmibe sem kerülne ez a gesztus. A TAO-val kapcsolatban igazából két probléma létezik. Az egyik az, amit az előbb említettem, a másik pedig az, hogy sokszor közvetítők ajánlkoznak TAO-t igénylő kluboknak, hogy az összeg egy bizonyos százalékáért ők „szereznek” ilyen pénzt társaságoktól. Természetesen ajánlatukat nem kell elfogadni, sőt, a törvény ezt kimondottan tiltja. Ennek ellenére a TAO egy rendkívül hasznos intézmény. Ezért olvastam döbbenettel Újvári Gábornak, a Mészöly Focisuli szakmai alelnökének nyilatkozatát amely az őáltala vezetett intézmény problémáit mint a TAO visszásságait próbálja bemutatni. Magyarországon úgyis van egy kialakult gyakorlat, hogy az emberek hajlandóak minden rosszat elhinni valamiről vagy valakiről, így aztán még veszélyesebb, amikor engedjük, hogy rágalmak és féligazságok árnyaljanak be egy értékes programot. Az Újvári-féle Mészöly Focisuli egy privát intézmény, amely nem jelenik meg a Magyar Labdarúgó Szövetség fejlesztési koncepciójában. Szerintem jó, hogy van, mert gyerekek mozognak, de „komoly anyagi gondjait” a ’TAO rendszer visszásságaira” hárítani legalábbis tisztességtelen – olvasható Hemingway jegyzetében.

Hemingway szerint nincsennek visszaélések a TAO rendszerben

Ehhez a részhez egyetlen, óriási kérdőjelet raknék.
Mi köze van a TAO-s támogatás elbírálásnak ahhoz, hogy egy egyesület megjelenik-e az MLSZ fejlesztési programjában, vagy sem?
A TAO nem erről szól.

A TAO arról szól, amit a Honvéd-tulaj ki is emel: hogy segítse a látványsportokat, ezen belül is esetünkben a labdarúgást.

Az, hogy a Mészöly Focisuli egy privát intézmény, nem lehet része az elbírálásnak. Ahogy Hemingway is elmondta, a klubnak saját magának kell megszereznie a megpályázott pénzt, így lényegében fel sem fogom, hogyan lehetséges, hogy egy klubnak az MLSZ nem engedélyezi, hogy elköltse azt a pénzt, amit lényegében magának szerzett.

Ráadásul Hemingway azt mondta, hogy a Mészöly Focisuli egy privát intézmény, no de kérdem én, mi a Magyar Futball Akadémia. És mi a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia. Ezeket mind mind magánszemélyek hozták létre, azaz ezek is magánintézmények.

Azt meg már a magyar futball fejlesztéséért aggódva el sem tudom képzelni, hogyan lehetséges, hogy egy focisuli, amely hét helyszínen több mint ezer gyerekkel foglalkozik, hogy nem része az utánpótlás-nevelésre nagy hangsúlyt fektető, és a TAO-t ezért kitaláló MLSZ fejlesztési koncepciójának.

Újvári Gábor az első sportvezető, aki nyíltan kritizálja a TAO műkődését

No de nézzük Hemingway válaszának következő részét, mert abban aztán találunk olyat, amely bizonyítja, a Honvéd-tulaj vagy vak, vagy…

„Mint a Mészöly Focisulinak, a Budapest Honvédnak is rendkívül nehéz megtalálni azokat a vállalatokat, amelyek hajlandóak adójukból pénzt utalni az egyesületnek. Ráadásul itt nálunk azokra a programokra, amelyeket az MLSZ labdarúgó koncepciója mellszélességgel támogat. De e mögött egy rosszindulatú irányzatot találni a politikai és gazdasági élet irányítói részéről, alaptalan rágalom. Az a megjegyzés pedig, hogy „ügyeskedők tömött sora szétlopja a pénzt”, nem csak szemenszedett hazugság, de arra szolgál, hogy lejárassa a programot. Mi sem fizetünk kenőpénzt TAO támogatásért, de ellentétben Újvári Úrral, mi nem tartjuk úgy, hogy a törvény betartásáért Becsületrend jár. Az igazság az, hogy a Mészöly Focisuli típusú intézmény nem kapcsolódik szervesen az új MLSZ koncepcióba. Igaz, nagyon nehéz a pénzeket beszerezni. Igaz, keményen kell dolgozni értük. Igaz, biztosan vannak visszaélések, mert még a világon nem volt olyan program, ahol nincsenek. Hogy a Mészöly Focisuliban „romlott a minőség”, hogy „kevesebb az edző a kelleténél”, hogy nem tudnak „tagdíjcsökkentést” bevezetni, ezeket a valós negatívumokat nem tisztességes másra hárítani. A tömegesítés nem azt jelenti, hogy mindenki focisulikat alapít, és várja, hogy Állam Bácsi finanszírozza. Ha pedig valaki tud visszaélésekről (itt a „tud” szót hangsúlyoznám), akkor nem szamárságokat kell nyilatkozni, hanem jelenteni az MLSZ illetékeseinek. Nem tetszik az ilyen fajta ocsmány lejáratási kísérlet.”

Na, kérem, a politikai nyomást nem kell nagyon bizonygatni. A TAO-s pénzek 70 százaléka a felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiához áramlott, amelyet Orbán Viktor hozott létre, és ahol 4 milliárdért – nagyrészből TAO-s pénzből - építettek az utánpótlásnak egy stadiont, amibe csak azok után játszhattak utánpótlás játékosok, hogy mi megírtuk, az országos média pedig átvette, hogy lényegében csak utánpótlás-csapatok nem játszanak a Pancho Arénában. Úgyhogy a politikai döntésekről ne beszéljünk, mert felesleges. Aki ebben az országban él, és figyeli a labdarúgást (vagy a közélet más részét), az pontosan tudja mi, hogyan történik, miről hogyan döntenek.

Hemingway szerint nincs polikai döntés a TAO elosztásánák - de akkor hogyan épült fel a Pancho Aréna (fotó: Takács József/puskasakademia.hu)

Ha viszont Hemingway nem látja, nem tudja, hogy komoly visszaadó pénzek, jutalékok, sápok vannak a TAO program körül, akkor vak. Vagy ami még rosszabb, letagadja azt.

Én ugyan nem vagyok egyik klubnál sem vezető – korábban egy amatőr egyesületnél voltam, ott az MLSZ simán lehúzta a pályázati pénzünk 60 százalékát – de az elmúlt három hónapban közvetítők útján öten kerestek meg, hogy tudok-e olyan egyesületet, ahova lehetne juttatni TAO-pénzt, amit aztán visszakérnek. Vagy legalábbis nagy részét visszakérik.

A legjobb eset – ilyennel is találkoztam már – hogy mondjuk a megpályázott fejlesztést (például pályaépítés, öltöző építés, felújítás) az a cég kivitelezi, amelyik a TAO pénzt adta. Persze jóval drágábban, három négyszeres áron, mint amennyibe akkor kerülne, ha az építkezést pályáztatnák, így lényegében az egész pénz visszaszivárog a felajánlóhoz. Persze, a közvetítő leveszi a részét. De ekkor legalább a fejlesztés elkészül.

A rosszabb eset az, ha bizonyos százalékát vissza kell adni a TAO-s pénznek. Ez fordul elő gyakrabban. Hiszen a felajánlónak azt a pénzt úgyis be kellene fizetni az államkasszába, és így még marad is belőle neki. És a visszacsurgatott pénzek elérhetik az eredeti összeg 30-50 százalékát is – no és persze a közvetítőnek itt is kell fizetni. Ráadásul ebben az esetben a fejlesztés sem készül el, vagy csak amolyan tákolmány módra, így a klubvezetőknek számlákat kell „vásárolniuk”, hogy el tudjanak számolni a pénzekkel.
És ugye a „számlavásárlás” kifejezést nem kell senkinek elmagyarázni.

És igen, abban is nagyjából igaza van Újvári Gábornak, hogy a legnagyobb visszaadó pénzeket az állami szektorból érkező pénzek után kell fizetni. Ráadásul itt nem a cég teszi el a pénzt, hanem aki elintézte a támogatást.

Nem Nokiás dobozban, hanem zsebből zsebbe vánrodol a visszaadó pénz. És ez még akkor is így van, ha letagadják

Persze, mindezt szinte lehetetlen bizonyítani, hiszen a rendszer tökéletesen működik. Pontosabban közvetítők útján működik. Akik engem megkeresték, még csak véletlenül sem árulták el, kit képviselnek, honnan jönnének a milliók. Csak a visszaadandó részt árulták el. Sőt, arról is biztosítottak, hogy a pályázat is 100 százalékosan pozitív elbírálásban részesül majd, sőt, a pénz soron kívül megérkezik a klub számlájára.

Azt gondolom, hogy Hemingway megvédte a mundér becsületét, mint ahogy megvédenék többen, de inkább már nem szólalnak meg. Egészen egyszerűen azért nem, mert már senki nem hisz nekik.

Elmondtam már: a TAO program a magyar futball megmentője lehetne, de nem úgy, ahogy most működik. Az utánpótlás-nevelésben már mindent a TAO-ból finanszíroznak a klubok, de mi lesz, ha nem lesz TAO.

És ahogy tegnap is írtam, a rendszert ma bűzlik a korrupciótól, a politikai döntésektől, a csalástól, a pénzek visszacsurgatásától, a számlahamisításoktól, és mint minden a magyar futballban, az MLSZ tehetetlenségétől. Merthogy az egészet az MLSZ-nek kellene ellenőrizni, de erre még csak véletlenül sem kerül sor.

Én csak arra kérek mindenkit, így természetesen Hemingway urat is, hogy ne járjunk szemellenzővel, no és ne nézzünk mindenkit hülyének.

Mert egyre többen vannak, akik látják az igazságot.

TAO program: korrupció, a politikai döntések, csalás, pénzek visszacsurgatása és számlahamisítások Hova tűnt a futball tisztasága?