20 01 2015
Egy hírt kommunikálni sokféle képen lehet. Most éppen azt, hogy a magyar bajnokság a 60. legerősebb pontvadászat a világon, úgy kommunikálják, hogy sokat lépett előre futballunk. Persze, tudom, hogy kell a pozitív megerősítés, de azt gondolom, ez semmi más, mint az emberek, az olvasók átverése. Főleg, ha megnézzük, mely országok mögé szorultunk a listán.
Érdektelen bajnokság, üresen álló, haverok által felépíttetett stadionok, a nemzetközi kupákból már júliusban kieső klubcsapatok.
Ha nagyon tényszerűek akarunk lenni, nagyjából ez jellemzi az NB I-et.
Ezzel szemben most mindenhol azt olvasom, milyen sokat lépett előre a magyar futball, hiszen az NB I-et a 60. legerősebb pontvadászatnak sorolták be. Ez pedig a tavalyi besoroláshoz képest 16 hely javulást jelent.
Nem tudom egyébként behatárolni, hogy a 60. helynek örülnünk kellene-e, vagy búslakodjunk. Pontosabban nem tudnám behatárolni, ha nem látnám, mely országok bajnokságai előznek meg minket.
A nem oly rég még válsággal küzdő Ciprus bajnoksága például a 20. helyen végzett, a szaúdi pontvadászat a 29., a tunéziai a 30. a fehérorosz a 36. az azeri a 37., a moldáv a 40., az egyiptomi (tudják, az, ahol évekig nem is volt bajnokság egy lelátói rendbontás miatt) a 43., az észt a 45., a kuvaiti a 46., az Egyesült Arab emirátusbeli az 50, a félprofi, vagy inkább amatőr északír az 53., míg az algériai bajnokság az 59. helyen áll a listán.
De tudunk még viszonyítási pontot mutatni a mi 60. helyünkhöz, hiszen közvetlenül utánunk az iráni, vagy például a 66. helyen a kongói bajnokság található.
Persze, én is tudom és látom, hogy a listával (amit ide kattintva lehet megtekinteni) lehetne vitatkozni. Mert bizony a besorolás szerint az elmúlt évben kettőről három csapatosra bővült – már ami a bajnoki címre esélyes csapatok számát illeti – spanyol bajnokságság lett az első, az „egycsapatos” olasz bajnokság a második, az argentin a harmadik, az angol a negyedik, míg a német az ötödik. És bizony azzal mindenki egyetért, hogy a spanyol és az olasz bajnoki meccseket össze sem lehet hasonlítani az angol meccsekkel, de ez a mi szempontunkból teljesen mindegy.
A magyar bajnokság egyik jellemzője, hogy a meccsek nagyjából senkit nem érdekelnek - vagy legalábbis alig néhány embert
Bevallom, engem az sem érdekelne, ha az NB I a 200. lenne a listán, ha eközben tömött lelátók előtt játszanánk a csapatok, ha a pályán nem agyonfizetett, évi 30 és 100 millió között kereső, magukat sztárnak képzelő, de nemzetközi szinten nulla teljesítményt nyújtó, eladhatatlan játékosok rohangálnának. Na és persze ha azt látnám, hogy a magyar futballt nem a magyar futballból jól megélő, ügyeskedő, vagy uram bocsá a tűzhöz közel álló, de a futballhoz nem értők irányítanák, akiknek ráadásul ez a 60. helyre való besorolás is arra jó, hogy bizonygassák, milyen jól dolgoznak.
MLSZ szerint elhanyagolható az a tétel, amit Dárdaiért fizettnek a Herthának Kaposvári útra lépett a Haladás