10 11 2014

Kovács Péter, a Strömsgodset magyar légiósa örökre beírta magát a norvég futball történelemkönyvébe. Méghozzá aranybetűkkel.

Bár csapata 4-1-es vereséget szenvedett a Tippeligaen 30. záró fordulójában, a magyar támadó gólt szerzett.  Ami történetesen a csatár 75. norvég élvonalbeli gólja, ezzel megelőzte Daniel Nannskoget, és a Tippeligaen történetének legeredményesebb légiósa lett. A támadó korábban szerzett finn és norvég bajnoki címet, volt norvég első és második ligás gólkirály is. A norvég bajnokságban a Tromsö játékosaként 10, a Viking színeiben 8, az Odd Grenlandban 22, míg a Strömsgodsetben 35 élvonalbeli gólt szerzett, a rekordot érő 75 gólhoz 212 bajnoki mérkőzésre volt szüksége.  És ha valaki azt gondolná, Kovács Péter elégedett, akkor téved. Új célt tűzött ki maga elé.

- A 75 gól és a rekord már megvan, most az a 100 gólos határt szeretném elérni – mondta a mifocink.com telefonos megkeresésére Kovács Péter.

Azért volt egy kis ünnepség a gólcsúcs miatt?
- Ünneplésnek nem nevezném, de a játékostársaim és az edzői stáb tagjai gratuláltak, és ez nagyon jól esett. Ez nekem elég.

Úgy hírlik, az a játéklehetőség, amennyit kap, azzal nem elégedett…
- Ez valóban így van. Nem azért, mert most rekordot döntöttem, de egyáltalán nem vagyok elégedett azzal, hogy az edző csak harmadik számú csatárként számol velem. Az más kérdés, hogy még egy éves szerződésem van, ezért szerdán leülünk az edzői stábbal, és kiértékeljük a hogyan továbbot.

Lennének lehetőségei máshova igazolni?
Nézze, itt Norvégiában nem azt nézik, ki hány éves, hanem azt, hogyan teljesít. Többször elmondtam, hogy ha Magyarországon maradtam volna, már rég nem fociznék. Szerencsére nem maradtam. De visszatérve az eredeti kérdéshez: itt a teljesítmény, egy csatárnál pedig a gólok, gólpasszok száma számít. Így nem kell meglepődni azon, hogy több norvég klub szeretne leigazolni.

Azt mondta, Magyarországon már rég nem focizna. Azért figyelemmel követi a magyar futballt?
Természetesen, sőt, sokkal jobban, mint régebben. Az NB I-ben szereplőket persze nem ismerem annyira, de mindig megnézem az eredményeket. A válogatottat pedig most külön is figyelem. És nemcsak a felnőtt csapatot. Nem oly rég itt játszott az U21-es válogatott. Kimentem a meccsre, és találkoztam Szalai Lászlóval, akivel nagyon jót beszélgettünk a magyar futball helyzetéről Úgy gondolom, neki nagyon jó meglátásai vannak.

Bár azt mondta, még futballozni szeretne, hiszen célja a 100 norvég élvonalbeli gól, de azt is tudom önről, hogy már készül a játékos pályafutása utáni életre, és azért tanul, hogy sportigazgató legyen. Dárdai Pál pedig azt mondta, szeretné kikérni az évek óta a profi világban szereplő, és ott jól teljesítő játékosok véleményét, segítséget. Kereste Önt már a kapitány?
Nem, de ez nem is baj. Úgy érzem, Dárdai kezében jó helyen van a válogatott, hiszen az elmúlt 15 évben Németországban élt, ott ért el sikereket. Tudom, hogy sokan szeretnék, hogy ő maradjon a kapitány, de szerintem ez nem csak rajta múlik, hiszen a Herthánál is komoly szerepet szánnak neki. Szinte biztosra veszem, hogy néhány év múlva ő ül majd a német csapat kispadján, és szerintem a berliniek nem elengedik majd őt el könnyen. De természetesen, amennyiben Dárdai kikéri a véleményemet és a segítségemet, én mindig a rendelkezésére állok majd. Évek óta lejöttem Magyarországról, azt sem tagadom, hogy Norvégiában képzelem el a jövőmet, és bár nem hiszem, hogy bármikor hazaköltöznék, sosem felejtem el, honnan jöttem, és magyarnak tartom magam.

Az MLSZ-nek nincs véleménye arról, hogy a Pancho Arénát nem arra használják, amire a TAO-s támogatást kérték. Sőt... Magyar futball 2014: éhezik a kecskeméti játékos, mert július óta nem kap fizetést