mifocink

Magyar futballról érdekek nélkül

Ezekkel a külföldiekkel nem megy, az biztos

Kíváncsian várom, vajon mikor jönnek rá a Ferencvárosnál, hogy semmire sem mennek a külföldi edzőkkel, és az általuk Magyarországra hozott nevesincs külföldi haverokat. A Ferencváros lassan megszűnik – legalábbis abban az értelemben, amit a Ferencváros jelentett az elmúlt száz évben.


Nem az a baj, hogy a Fradi kikapott Pápán, hanem az, ahogy kikapott.
Pont úgy, ahogy kikapott a Rijekától, és pont úgy, ahogy szenvedett a máltai „Lelkesedés” Wanderers ellen.

Ez a mai Ferencváros teljes elképzelés nélkül játszik, pontosabban szenved.
Thomas Doll érkezése után ugyan volt egy nyerő széria, amivel a csapat felcsúszott tavaly a dobogóra, de sok elképzelés akkor sem volt a játékban.
Most még annyi sincs.

Azt nem tudom, vajon mikor jönnek rá a Ferencvárosnál, hogy semmire sem mennek a külföldi edzőkkel, és az általuk idehozott haverokkal, de ezt rajtuk kívül már mindenki tudja. Pontosabban tudja ezt már Kubatov Gábor is, nemhiába mondott le két héttel ezelőtt az elnöki posztról – persze, ezt nem fogadták el - , és tudják ezt az elnökség tagjai is, nemhiába szeretnék kirúgni Kubatov tanácsadóját.

Csakhogy egyrészről mégsem tesznek semmit, másrészről már teljesen mindegy, hiszen ezt a csapatot már nem lehet átalakítani, lecserélni.

Az utóbbi évek külföldi áradata Moniz érkezésével kezdődött. Hozzá kell tenni, a Ferencváros neki köszönheti Besicet, és ezzel az utóbbi évek legnagyobb üzlete, de neki köszönhető Vaalport és Tuijp  is, akik még mindig a Ferencváros kötelékébe tartoznak – és veszik fel a nagy semmiért a fizetésüket. Na meg még egy halom ügyetlen játékos.

Monizzal viszont az elején látszott, mit akar a Fradi, hiszen a hollandnál támadott a csapat – nem is akárhogy. Csodálkoztak is sokan, hogyan tudnak ennyit futni azok a játékosok, akik eddig szédelegtek a pályán, és már-már holland varázslatot emlegettek. Ez a varázslat – szerintem nem volt semmilyen varázslat – elmúlt szerencsétlen Akeem Adams halálával. Azóta többen megpedzették, hogy Adams halála után már nem kaptak olyan „étrend-kiegészítőt” a játékosok, mint előtte – el is tűnt a gyorsaság és a futásmennyiség.

Moniz aztán ment, és jött Doll, akivel bronzérmes lett a csapat. Hozzá kell tenni, sok elképzelés akkor sem volt a játékban, de legalább jöttek az eredmények.
Most már azok sincsenek.

A Fradi csak szenvedve jutott tovább az El-ben egy totálisan amatőr máltai csapat ellen, a horvát Rijekával szemben aztán a játékosok és az edző megcsúfoltak mindent, amit a Ferencváros jelent azzal, hogy Horvátországban egyetlen, kapu felé tartó lövés nélkül tudták le a meccset, és bizony a visszavágó is csupán 20 percig volt izgalmas. Bár a bajnokság első meccsén nyerni tudtak 3-0-ra Kecskeméten, ám ma kikaptak Pápán úgy, hogy amíg az ellenfél egyetlen egyszer jutott el a kapuig, addig a Fradinak is csupán egyetlen helyzete volt.

De mint mondtam, nem az a baj, hogy kikapott a Fradi, hanem ahogy kikapott.
Olyan játékosokat jelentettek be nagy igazolásnak a nyáron, mint Bosnjak, Dilaver, Nalepa, Kukuruzovic, Nagy, Havojic vagy éppen Lauth. Nem akarok abba a hibába esni, hogy állandóan a múltba nézek, így nem megyek annyira messzire. Az viszont biztos, hogy ezeket a játékosokat mondjuk Nyilasi Tibor a kilencvenes évek elején a csapat közelébe nem engedte volna, Varga Zoltán pedig talán már a IX. kerületbe sem engedte volna be őket.

Akkor van nagy bajban a Ferencváros, ha azért kell ilyen játékosokat igazolni, mert az utánpótlásban már ilyen szintű futballisták sincsenek.

Emlékszem, amikor Monizt elküldték, egy röpke pillanatra felvetődött Lipcsei Péter neve, mint vezetőedző, de akkor a vezetők azt mondták, hogy Lipcsei még fiatal, nem akarják megégetni. Teljesen komolyan gondolom, hogy Lipcsei ennél sokkal jobb Ferencvárost rakott volna össze, mert ő talán az utolsó az Üllői úton – most mint szakemberről beszélek, hiszen a játékosok között ott van Gera, akire még igaz ez a megállapítás -  , aki tudja, mit jelent ferencvárosi játékosnak lenni.

MEGJELENT A MI FOCINK CÍMŰ KÖNYV
Három évvel ezelőtt indult a mifocink.blog.hu, melyből szeptemberben mifocink.com lett. Az oldal azért jött létre, hogy olyan dolgokat írjon meg a magyar futballról, amelyet mások nem mernek, vagy nem akarnak megírni. Az oldal általam legjobbnak vélt cikkeiből – azért sok olyan cikk kimaradt helyhiány miatt, amit betettem volna – aztán megszületett ez a könyv. Azt gondolom, hogy a könyvből pontosan kiderül, az elmúlt években szinte semmi nem változott a magyar futballban. Sőt!


Mondanám, hogy amolyan görbe tükör lenne ez a magyar futballra, de szerintem az a görbe tükör, amit naponta olvashatunk. Azt vallom, rózsaszín szemüvegen keresztül szemléljük futballunkat, és ez az egyik legnagyobb hibánk. Sajnos, aki itthon le meri írni a rossz dolgokat, aki rá mer kérdezni a kényes dolgokra, az maga az ördög.


Rendelnél a könyvből?
Klikk a információkért: http://www.mifocink.com/?p=4533


Fehér György



Ez azért nem semmi: Dzsudzsák egy év elteltével újra gólt lőtt.... Ilyen mentalitású játékosok kellenének a Fradinak