03 05 2016
Véget ért a „Csányi-korszak” első, 12 csapatos bajnoksága. Hogy emelkedett-e a színvonal, az egy óriási kérdés, de az biztos, hogy ebben az évben egy csomó olyan hiányosság, hiba derült ki, amelyen nagyon gyorsan változtatni kellene.
HIRDETÉS
Itt van mindjárt a bajnokság lebonyolítása.
12 csapat – 3 kör.
Teljesen nonszensz, hogy két csapat három meccsén az egyik kétszer játszik hazai pályán, a másik meg csak egyszer. Nem akarom nagyon ismételni magam, de a szövetség az utolsó forduló MTK-Vasas meccshelyszínének megváltoztatásakor arra a versenysemlegesség elvére hivatkozott, ami bajnokságban sosem volt meg, hiszen az egész kiírás úgy készült, hogy az egyik csapat minden párosításnál egyszer "indokolatlanul élvezte a hazai környezet előnyeit".
Az pedig tényleg nonszensz, hogy a most véget érő bajnokság első hat helyezettje játszhat jövőre többször hazai pályán, hiszen így kapásból elveszik az NB II-es feljutók nagy esélyét, a hazai pálya előnyét.
Persze, mondhatjuk, hogy okoskodom, hiszen a megoldást én sem tudom.
Legalábbis ebben a rendszerben nem.
Honvéd-Újpest: Kétszer a Megyeri úton, egyszer a Bozsikban. Jó ez? (Fotó: mlsz.hu)
Mert azt gyorsan hozzá kell tenni, amikor így bevezették a 12 csapatos bajnokságot, akkor azt mondták, a dán példát vették át, igaz, azt már elfelejtették hozzátenni, hogy Dániában épp egy évvel ezelőtt a fent említett anomáliák miatt szüntették meg ezt a rendszert, és vezették be a rájátszást.
A másik sarkalatos pont az idegenlégiósok kérdése.
Az MLSZ egy évvel ezelőtt, szerintem egy nagyszerű döntéssel, bevezette, hogy azok a klubok kapnak több pénzt a nagy közösből, ahol kevesebb légiós, és több „futballmagyar” játszik. A szabályozás szerint a keretben hét, a pályán három légiós lehet, ám a nemzetközi kupákban induló csapatoknál ez a szám 10 és 5 volt.
Csakhogy mire ezt a szabályozást leírták, az MTK már ki is esett a nemzetközi kupából, és a többi csapatunk sem élte meg a szeptember közepét. Cserébe egész évben élvezhette az MLSZ adta kiváltságokat.
Hogy finoman fogalmazzunk: ez sem az esélyegyenlőség elvét támasztotta alá.
És ugye itt van a nézőszám.
Az mára bebizonyosodott, hogy hiába vonta vissza az MLSZ a szurkolói kártya kötelező jellegét, nem lett több néző a lelátón. Miként attól sem mentek ki többen egy-egy meccsre, mert a tv-ben kevesebb összecsapást adtak.
Nagyon nehéz kérdés ez, hiszen Csányi Sándor pár évvel ezelőtti ütemterve szerint a most véget érő bajnokságban már 5000-es átlag nézőszámot kellett volna produkálni, ezzel szemben ha szigorúan az átlagot nézzük, akkor 2645-en váltottak jegyet egy-egy meccsre fordulónként.
És persze ez sem fedi a valóságot, mert ha ebből kivennénk a Fradi meccseket, akkor irtózatosan brutális kis számot kapnánk.
A meccsek nagy részét üres lelátó előtt rendezték
Persze, itt is lehet okoskodni, és bevallom, itt sem tudom a megoldást. Pontosabban azt hiszem, hogy mivel ma már szinte az összes stadionban olyan kamerarendszer van, amelyik még a „szellentésem is hallja”, az nem jó, hogy egy klub kénye-kedve szerint döntheti el, hogy kéri-e a klubkártyát, vagy sem. Az pedig nonszensz, hogy előfordulhat olyan, hogy egy klub kitiltja az MLSZ kártyával rendelkező, semleges szurkolókat. Úgy meg főleg, hogy a döntésüket egyik-napról a másikra változtatgathatják.
Egyébként én azt gondolom, hogy bár a Fradi rekordbajnok lett, a 12 csapatos bajnokság izgalmas volt, az utolsó fordulókig nyílt volt a harc a bennmaradásért és a nemzetközi kupaindulásért egyaránt.
Ha pedig az MLSZ-ben is észre veszik a hibákat, sőt, megpróbálják kijavítani őket, a következő bajnokság még jobb lehet.