06 02 2016
Napsütötte szombat délelőtt, egy héttel a bajnokság kezdete előtt. Tökéletes idő egy kis meccsnézésére – főleg, hogy az asszony úgy gondolta, takarít. Gondoltam hát egy nagyot, és kiugrottam a Fáy utcába, hiszen a német edző érkezése óta még nem láttam a Vasast. Aztán több meglepetés is ért a meccsen.
Az angyalföldi szurkolók sok mindent megéltek már az évek során – volt itt már koporsós temetés, BLSZ IV-es indulás lebegtetése – de olyat még nem, hogy szeretett csapatuk (uv)zöld-fehérben lépjen pályára.
Nem csalás, nem ámítás: a Vasas (uv)zöld-fehérben játszik!
Most eljött ez az idő is.
Ráadásul mindez nem a véletlen műve, hiszen az (uv) zöld mez hátán mindenkinek a bajnokságra leadott nevezési száma, sőt, a neve is ott virított, úgyhogy jó lesz hozzászokniuk az angyalföldi drukkereknek ehhez a színösszeállításhoz.
Persze, elképzelhető, hogy nem ez lesz a legnagyobb gondjuk a Vasas fanoknak.
Micheal Oenning csapata – Bernd Storck szövetségi kapitány vigyázó szemei előtt – az NB III-ban második helyen álló Dorog ellen főpróbáztak. Nos, a két csapat játékát nézve 70 percig nem nagyon látszott az osztálykülönbség.
Persze, a Vasasnál volt többet a labda, de ehhez lényegében semmilyen elképzelés nem társult, míg a vendégek próbálták megbecsülni a labdát, ha hozzájuk került. Mindez olyan jól sikerült, hogy a 21. percben már 2-0-ra vezettek, ám ami ennél is fájóbb lehetett a meccsre kilátogató szurkolóknak: látszott, hogy a Vasasban néhány kifejezetten ügyetlen játékos is helyet kapott.
Bernd Storck állítólag edzőt és játékost is irányított a Vasashoz. Meg is nézte őket...
Az osztálybeli különbség a 70. perc tájékán jött ki, hiszen a dorogiak ekkora már igencsak elfáradtak. Ráadásul a Vasasba csereként beállt az a Könyves, akiről már az első percben látszott, hogy többet ér az összes, innen-onnan (Bundesliga II-ből meg görög ligából) összeverbuvált játékosnál.
Ennek megfelelően a Vasas egyenlített, de nyerni nem tudott.
Sőt, kikapott.
A Dorog harmadik sorától.
Ezt nem én mondom, hanem a lelátón helyet foglaló dorogi szurkolók, hiszen a mérkőzés végére lényegében a cseresor volt a pályán, az utolsó percben így is sikerült megszerezni a győzelmet.
Ráadásul ezt egy „ipszilonból” leadott lövésnek köszönhetően, amit a Vasas kapusa nemes egyszerűséggel bevédett.
Bevallom őszintén, kiemelt figyelemmel követem a Vasas teljesítményét. Én ma azt láttam, hogy a védelem átjáróház, a csatársor pedig – már elnézést – töketlen. Mindehhez pedig örülten lassú és körülményes játék társul.
Na meg (uv)zöld-fehér mez.
Lehet itt futballbizniszt csinálni! Igaz, nem mindenkinek! Busai Attila: Takarodjál már innen, te faszszopó, te...!