20 10 2014

Csábi József lemondott Nyíregyházán, Mátyus János lett az edző. Az érdekesség azonban nem ez, hanem az, hogy a hozzá nem értés következtében 3 hónap alatt hogyan vertek szét egy NB II-es bajnokcsapatot.

Óriási öröm volt nyáron Nyíregyházán, amikor feljutott a csapat az élvonalba. Igazából az egész bajnoki idényben nem volt kétséges, hogy a Nyíregyháza nyeri a bajnokságot, és bár volt, amikor a csapat kisebb hullámvölgybe került, az ellenfelek is épp ebben az időszakban gyengélkedtek, így nem túlzás azt kijelenti, hogy tavaly nem volt ellenfele a nyírségi csapatnak.

Hogy ehhez mi kellett?
A vezetők tavaly rájöttek, nem kell „nagynevű”, ám az elmúlt években semmit nem teljesítő edzőt szerződtetni, inkább kerestek egy ambiciózus, fiatal trénert. Így került a csapathoz a kis túlzással ismeretlen – legutóbb Budaörsön dolgozott - Lucsánszky Tamás, aki eddigi pályafutásának legnagyobb sikerét érte el a bajnoki cím megszerzésével. Persze, ehhez kellett egy csapat is, melynek tagjai akarták a sikert, és mindent meg is tettek érte.

Nem véletlen, hogy a drukkerek bizakodtak a jövőt illetően. Persze, nem bajnoki címről álmodoztak, de joggal bízhattak abban, hogy csapatuk biztos középcsapat lesz, hiszen a csapat és edző láthatóan egymásra talált, ez, és a bajnoki cím pedig lendületet adhatott volna a csapatnak.

Csakhogy a vezetők letértek a jól bevált útról.
Elsőként leváltották a sikeredzőt. Igaz, ebben biztosan közrejátszott Lucsánszky „liszenszhiánya” is, de azért ezt már máshol is megoldották. Lucsánszky ugyan maradt a klubnál, de azt mindannyian tudjuk, hogy szakmai igazgatóként nem ugyanazt a munkát végzi, mint vezetőedzőként.  Ezt Lucsánszky is érezhette, ő már Csábi előtt távozott a klubtól.

Merthogy jött helyette az a Csábi József, aki legfeljebb azért számít nagy névnek a szakmában, mert Egervári pályaedzője volt a válogatottnál, na meg egy meccsig szövetségi kapitány volt, de azt valljuk be, még sem az NB I-ben, sem pedig az NB II-ben nem ért el semmit.

Ám ez nem volt elég, Csábi ugyanis – gondolom, a vezetőkkel való egyetértésben – szétzavarta a bajnokcsapatot. És ez egyáltalán nem túlzás, hiszen nem kevesebb, mint 14 játékos igazolt el a Nyíregyházáról. Mondhatnánk, hogy közülük nem mind volt meghatározó játékos, de egyrészről  gondolom a Nyíregyháza kerete az NB II-ben nem volt oly tág, hogy ennyi távozót simán elbírjon, másrészről ennyi távozó után óhatatlanul új csapatot kellett építeni. Érkezett is tíz új játékos, köztük két légiós.

Szokták mondani, hogy egy magasabb osztályba jutó bajnokcsapatot az első évben még visz a lendület. Nos, Nyíregyházán ezt a lehetősége feladták, hoztak egy új, a csapatnak ismeretlen edzőt, és egy halom új játékost.
Az eredmény: két győzelem, két döntetlen, hét vereség, mindössze 8 pont, és 14 hely.

Lehet, hogy nyáron nem kellett volna szétbombázni a csapatot?

Ma ötéves a Puskás-díj Inkább az osztrák negyedik liga, mint az NB I