12 12 2014
Lassan itt az év vége, illene valami mérleget csinálni. Nos, első lépésben a magyar labdarúgás átfogó képét nézzük, és ebből kiderül, hogy lehetnek nemzetközi szinten bármilyen rosszak a magyar csapatok, rohangáljon bármennyi, nevesincs harmadosztályú légiós a pályákon, a magyar futball leggyengébb láncszeme az MLSZ, amely az elmúlt fél évben hozott intézkedésekkel azokat is elriasztotta a pályákról, akik eddig kijártak a meccsekre. A szurkolói és klubkártya rendszer akkor is rossz, ha az MLSZ ennek az ellenkezőjét állítja. És akkor is, ha külföldi példákat hoz fel – mert az meg hazugság.
Felsorolni is nehéz lenne azokat az intézkedéseket, döntéseket, melyeket az MLSZ úgy hozott meg, hogy az saját írott szabályainak, és futball írott és íratlan szabályainak is ellentmond. Most én csak egyet emelnék ki közülük.
Nekem nem tisztem eldönteni, hogy az ősszel bevezetett szurkolói és klubkártya rendszer jó-e, vagy rossz.
Eldöntötték a szurkolók.
És tudják, hogy az MLSZ vezetése honnan tudja, hogy rossz ez az intézkedés?
Abból, hogy a számokba kapaszkodnak.
A statisztikákba.
Sípos Jenő minden fórumon, minden interjúban hangoztatja, hogy jó az intézkedés, és ezt bizonyítja, hogy már 130 ezer ember kiváltotta a szurkolói kártyát.
Ő is tudja, mi is tudjuk, mindenki tudja, hogy ez jó nagy baromság.
Mert nem az a lényeg, hogy kinek van kártyája, hanem hogy ki megy meccsre.
A komor valóság pedig az, hogy az utolsó fordulóra összesen 13.571-en váltottak jegyet.
Átlagban 1696 ember jelent.
Mindezt úgy, hogy a Fradi, az Újpest – ide egyébként nem is kell kártya - és a Debrecen is otthon játszott. (A Fradi és a Debrecen nézőszámával külön cikkben foglalkozom majd)
Persze, mondhatjuk azt, hogy hideg van, meg minden, de akkor nézzük egy beszédesebb adatot.
Mióta bevezették – a 8. fordulótól - a kártyarendszert kilenc alkalommal maradt 20 ezer alatt az össze nézőszám.
Kilencszer.
És csupán kétszer haladta meg azt.
Na, nem nagyon, hiszen a 8 fordulóban és a 11. fordulóban is alig 21 ezren mentek ki a meccsekre.
Az őszi idény – és az idecsapott két tavaszi forduló – 128 meccsét összesen 319.232-en látták a helyszínen. Most hagyjuk azt, hogy Németországban, Angliában vagy épp Spanyolországban 4-5 meccsen van ennyi szurkoló. Nálunk 128 meccsre ment ki ennyi ember. Ha az MLSZ fejével gondolkozunk, és a statisztikai számokat nézzük, akkor ez 2.494 nézőt jelent meccsenként.
Kettőezernégyszázkilencvennégy nézőt meccsenként!
Persze Felcsúton, Pápán vagy épp az MTK-nál összecsapnák örömüket, ha ennyi néző lenne minden hazai meccsükön, de ezt most tényleg hagyjuk. A lényeg, hogy ezeket a számokat nézve igazi hülyeség – már bocsánat – az eladott 130 ezer kártya mögé bújni.
Csányi Sándor és az MLSZ vezetősége nagy szeretettel hivatkozik arra, hogy a szurkolói és klubkártya bevezetése azért kellett, hogy a rendbontókat kizárják a stadionokból, és családi programot csináljanak a meccsre járásból. Nos, annyi rendbontó „futballhuligán”, amennyi szurkoló távol marad a magyar bajnokiktól, talán Angliában és Németországban sincs.
Ráadásul a családok ettől még nem kezdtek el meccsre járni.
Ráadásul a távol maradok „futballhuligánok” nélkül is olyan szintű büntetésáradatot zúdít az MLSZ a klubokra, hogy olyan talán az egész világon nincs.
Tisztelt Csányi úr, tisztelt MLSZ: akkor hogy is vagy ez?
Az MLSZ viszont nem hátrál, mint azt Csányi Sándor elmondta, immár minden vezető nyugati bajnokságban jelen van a kártyarendszer, és ez európai szabvány, úgyhogy nincs mit tenni.
Az a baj, hogy ez így, ebben a formában hazugság!
Hatalmas hazugság, és a szurkolók hülyének nézése.
Olaszországban ugyan már 2009-ben bevezették a kártyarendszert, és ennek hatása érezhető is. A szurkolók eltűntek, és ami régebben elképzelhetetlen volt: a meccseken üres szektorokat látni.
És nemcsak a kiscsapatoknál.
A Roma bérleteladása 25 százalékkal, a Napoli-é 41 százalékkal. a Lazio-é 57 százalékkal csökkent.
Lengyelországban is 2009-ben vezették be a kártyarendszert – aminek megszüntetéséről most a parlamenti sportbizottság dönt.
Tudják miért?
Mert ott belátták, hogy az intézkedésnek köszönhetően drasztikusan csökkent a nézőszám.
Pedig mi hogy örülnénk az ottani adatoknak!
A kedvencem, hogy Csányi Sándor és az MLSZ vezetősége nagy szeretettel hivatkozik az európai top bajnokságokra. Nézzük ott mi a helyzet.
Nos, Angliában és Németországban, azaz a két, legnagyobb nézőszámú bajnokságban semmilyen regisztráció nem szükséges. Nincs szurkolói kártya, mégis, mindkét ország stadionjaiban rend van. A szurkolói rendbontás ellen legerélyesebben fellépő angolok szerint például a regisztrációval csak szurkolókat veszítenének, de a rendet nem ezzel, hanem a fokozott rendőri jelenléttel, és a kamerarendszerrel tudják fenntartani. Azzal, amivel az MLSZ szerint nem lehet ezt a problémát megoldani.
Csányi állítása tehát megbukott, mint ahogy megbukott akkor is, ha a spanyol, a francia vagy épp a holland bajnokságot nézzük. Egyik helyen sincs szurkolói kártya, igaz, van olyan hely, ahol valamilyen regisztráció szükséges.
Csányi és az MLSZ vezetése mégsem látja be a hibáját, sőt, kitart a kártyarendszer mellett. Kitart, mert ma nincs egyetlen vezető sem az országban, aki képes lenne belátni, bevallani egyetlen hibáját is.
Csányi és az MLSZ vezetése nem hátrál, mint ahogy nem hátrálnak a meccsektől kimondottan a kártyarendszer miatt távolmaradó szurkolók sem.
Ez pedig a magyar futball tönkretételéhez, a teljes érdektelenséghez vezet.
Pedig az MLSZ-nek két dolgot kellene csak végre belátnia.
A futball nem értük, hanem a szurkolókért van. Az MLSZ-nek pedig nem egy diktatórikus szervezetként kell működnie, hanem a futballt kell szolgálnia.