Az érdekeltségeire fáj a foga, ezért nem hagyta, hogy megállapodást kössön az OTP Bankkal az Alexandra-cégcsoport az egyik nagy hitele átstrukturálásáról, majd megakadályozta azt is, hogy a Széchenyi Bankon keresztül részesülhessen kedvező kamatozású MNB-hitelben. Ezt állítja Csányi Sándorról, az OTP Bank elnök-vezérigazgatójáról Matyi Dezső, a könyvkereskedelemben és -kiadásban, valamint borászatban is érdekelt húszmilliárdos forgalmú Alexandra-csoport vezetője. A pécsi futballklubot is működtető nagyvállalkozó igazat ad Lázár Jánosnak, aki "nem véletlenül nevezte oligarchának" Csányit. A bank nem reagál a vádakra – a banktitok feloldására vonatkozó kérdésünkre Matyi Dezső a hvg.hu-nak is kitérő választ adott.
Hozzájárul a banktitok feloldásához, hogy az OTP Bank nyilatkozhasson az Alexandra-csoporthoz fűződő pénzügyi kapcsolatáról?
Ha visszanézi, hogy mit mondtam, ön szerint ez tényleg komoly válasz az OTP részéről?
Ha jogszerűen akar az OTP eljárni, akkor nagyon más választ nemigen várhatott.
Ez azért sántít, mert én nem azt mondtam, hogy az OTP követte el a jogsértéseket, hanem azt, hogy Csányi Sándor. Azt gondolom, ha két gazdálkodó szervezet közötti szerződéseket akarjuk nyilvánosságra hozni, akkor tényleg üzleti titkokat fogunk sérteni. Azért furcsa, hogy ezzel érvelnek, mert egy ekkora súlyú magyar bankkal folytatott pénzügyi kapcsolatban csak jogszerű dolgok lehetnek. De itt, amilyen lépések történtek, azok vélhetően nem a szerződéses keretek között történtek, mert én akkor nem tudnék ezzel érvelni. Ha nyilvánosságra hozzuk a szerződéseket, akkor azok is részei lennének annak a lejárató kampánynak, ami már elindult ellenünk, mert a számokkal lehet manipulálni. Vannak fórumok, ahol ezeket a számokat elő lehet venni, és elő is fogjuk venni, de szerződéses titkokat egyetlen országban sem szabad a sajtó elé tárni.
Amikor a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy Csányi Sándor egészpályás letámadást indított az érdekeltségei megszerzése érdekében, úgy fogalmazott, hogy mindez köztudomású, illetve a közbeszéd tárgya. Hiába beszéltünk pécsiekkel, néztünk utána a helyi sajtóban, ennek nyomát nem találtuk.
Vélhetően rossz embereket és fórumokat keresett meg, nem lett volna nehéz meghallani az elhangzottakat. Feltehetően ott hibáztam, hogy Csányi Sándorral nyíltan beszéltem két éve a pécsi futball jövőjéről. Szóvá tettem, hogy az Alexandra-cégcsoportot az OTP nem teljesen tisztességes eszközökkel megpróbálja ellehetetleníteni. Erre természetesen választ nem kaptam. Utána, amikor tavaly egy normális, teljesen logikus hitelkonstrukcióról beszéltünk az OTP-vel, amiről úgy tűnt, hogy teljes az egyetértés közöttünk, akkor június 14-én váratlanul elutasítást kaptunk. Az érdekesség az volt, hogy ezt követően Csányi Sándor egy szakértői csoportot szeretett volna megbízni azzal, hogy világítsa át a céget, hogy a jelentés alapján megszülethessen a megállapodás. Utánanéztem, mi ez a szakértői csoport. Voltak, akikkel nagyon sokat dolgoztak, és ennek a vége sok esetben az lett, hogy a cégek eltűntek az útvesztőben, és máshol tűntek fel.
 |
| Fotó: Túry Gergely |
Arra utal, hogy a szakértői csoport által megvizsgált cégek később megjelentek a Csányi Sándor közvetett ellenőrzése alá tartozó portfólióban, és erre alapozva gondolja azt, hogy Csányi meg akarja szerezni az ön érdekeltségeit is?
Nem ezt mondom konkrétan, hanem azt, hogy ezeknek a cégeknek aztán nem volt dicső jövőjük. Amikor ennek utánanéztem, és ebből a szemszögből is elkezdtem megvizsgálni Csányi és az OTP velünk kapcsolatos magatartását, szépen kirajzolódott minden, ami velünk történt.
Az alapprobléma nem az, hogy volt egy lejárt hitelszerződés, amit az OTP nem akart megújítani?
Nem, ilyen soha nem volt, és nem is volt róla szó soha. Soha nem volt egy fillér tartozásunk a bankok felé. Az OTP azt mondja, hogy van feléjük lejárt tartozásunk, mi pedig azt, hogy ennél sokkal nagyobb követelést tartunk nyilván, amivel az OTP tartozik felénk, tehát a szaldó jelen pillanatban a mi szempontunkból pozitív. De ez a vita már a konfliktusunk után alakult ki.
Milyen jellegű nyilvántartott követelésekről van szó?
Jogtalanul beszedett pénzek visszaköveteléséről.
Milyen jogcímen követelte ezeket a bank?
Most a banktitkot nem kellene megsérteni.
A múlt nyáron mivel indokolta a bank, hogy a hitelátstrukturáláshoz nem járul hozzá?
Hogy nem lát tisztán, és szeretné a cégcsoport teljes átvilágítását.
Ez jogos igénynek hangzik egy hitelező részéről.
Ez így is van, de milyen alapon feltételezi a bank, hogy az általunk nyújtott adatok nem teljes körűek? Egy pénzintézet és egy gazdasági társaság között az évek folyamán bizalmi viszony alakul ki. Ha csak annyit látna belőlünk, ami a nyilvános cégadatbázisokból kikérhető, akkor ez a kérés teljesen érthető volna. Egy banknak rendelkezésére áll gyakorlatilag a cég működéséről minden pénzügyi adat.
Tehát azt állítja, hogy egyik nap az OTP még rendben találta a cégcsoport működését, a következőn már nem?
Érdekes módon 20 évig rendezettnek tekintették a vagyoni viszonyainkat, soha nem volt probléma, normális volt a két cég viszonya. Csak a válság évei alatt, 2008 óta több mint 9 millió dollárt törlesztettünk az OTP-nek. 2013 volt az az év, amikor az ingatlanfedezet, amivel rendelkezik az OTP, vészértékesítésnél is elérte volna azt a határt, ami a hitelünk összege az OTP-nél. Ez azt jelenti, hogy egy negatív forgatókönyvet is figyelembe véve, az OTP pont nullán tudott volna kiszállni. Nem érdekes?
A többi pénzintézettel nem volt gond?
A többi bankkal ilyen értelemben nem volt gond, a mai napig rendezettek a viszonyok.
Egy bank is úgy működik, hogy ha egy adott pillanatban nagyon sok betétes jelentkezik, hogy kéri a pénzét, akkor ki kell tudnia fizetni őket. Nyilván azt nézi a saját ügyfeleinél is, hogy ki tudja-e fizetni a kötelezettségeit, a szállítóit.
Azért ez nem így van, önök is tudják. Mondjon Magyarországon egyetlen céget, akinél, ha az összes hitelező, szállító egyszerre jelentkezne, az nem jelentene azonnali csődöt. Ha egy ilyet tud mondani, akkor szóljon. Nyilván az OTP kivétel. Csányi Sándor már közölte, hogy a kormány nem tud olyan döntést hozni a devizahitelesek ügyében, ami a bankot megroppantaná. Márpedig ha az OTP-nek bankszerű működéséből ilyen profitja tud lenni, teljesen Lázár Jánossal értek egyet, aki szerint az OTP uzsorakamatot számít fel, és Csányi Sándor az ország legnagyobb uzsorása. Vagy ha akkora extraprofitja tud lenni, hogy a bank meg sem érezné a szóban forgó devizahitelesek ügyének a kezelését, akkor kérdezzük meg, hogy miért nem teszi ezt meg, amikor jelentős részben ezeknek a hiteleknek köszönhetően tett szert extraprofitra?
 |
| Fotó: Túry Gergely |
Egy 2006-os interjúban azt mondta, hogy a Pécsi Direkt Kft.-nek egy évvel korábban 2-2,3 milliárd forint rövid lejáratú és egymilliárd forint hosszú lejáratú hitelkerete volt 12 milliárdos árbevétel mellett. 2012 végére az árbevétel mindössze az akkori egyharmadával emelkedett, miközben a kötelezettségvállalások, többségében a rövid lejáratúak, több mint megháromszorozódtak. Egy bank nem gondolhatja azt, hogy amikor lehetősége adódik, inkább nem folytatja tovább az ügyfele finanszírozását, mert az számára kockázatos?
A kötelezettségállományban egyrészt cégcsoporton belüli hitelek is vannak. Másrészt elfelejti mellé tenni a követelésállományi adatokat, amiben a napi működésből következő szállítói követelések, váltótartozások is benne vannak, melyeknek szintén van kifutási ideje. Harmadrészt a Pécsi Direkt Kft.-nek ugyan 15 milliárdos az árbevétele, de ne feledjük, hogy a cégcsoporté közel 20 milliárdnyi. Ez utóbbihoz viszonyítsuk az egészet.
Értjük, de a bank ezt a befektetését nem érezhette túlontúl kockázatosnak?
Értem, de kérdezem én, bank akkor eddig miért nem gondolta ezt? Miért 2013 júniusában kezdett el ezen gondolkodni? A válság évei alatt ugyan nem nőtt a cég forgalma, de sikerült megőrizni az árbevételünket, ami a maga nevében igenis bravúr volt. Ugyanakkor azt is meg kell nézni, hogy az elmúlt években milyen tendenciát mutatott a kötelezettségállományunk nagysága: csökkenőt. 2008-ban még mindenki növekvő piacra volt beállítva. Jött a helyzet, kezelni kellett. Mi ezt megtettük. A hiteleket rendben teljesítettük, és a szállítók felé is javuló tendenciát mutatott a teljesítés.
Annak ellenére tudják a helyzetet kezelni, hogy a kiskereskedelmi hálózat mérete, aminek a gyors expanziója miatt kezdődött a bankhitelállomány ugrásszerű növekedése, lényegében nem változott?
Amit kellett, megtettük. A Móricz Zsigmond körtéri üzlet bérleti szerződése lejárt, ki is költöztünk, mert az nem érte meg. A többi bérbeadóval is a racionalizálás érdekében megegyeztünk aszerint, amit engedtek a feltételek. Nyilván a határozott idejű szerződés, az határozott idejű szerződés. 2008 óta valamennyi ötéves ciklusokról szóló szerződésünk legalább egyszer lejárt, és mind újrakötöttük a lehetséges legkedvezőbb feltételek mellett.
Piaci információink szerint jelentős összegű lejárt, jóval határidőn túli tartozásaik vannak a kiadók felé.
Tud olyan kiadót mondani, amelyiket végül nem fizettünk ki?
Ahhoz az elmélethez mit szól, hogy azért nem kezdenek összehangoltan felszámolási eljárást az Alexandra ellen, mert olyan nagyra nőtt és olyan sokkal tartozik az egyes kiadóknak, hogy ha összedőlne, maga alá temetne őket – emellett lényegében egyetlen nagy játékos, a Libri maradna a piacon, ami a kiadóknak sem érdeke?
Biztosan van olyan piac, ahol csak egy szereplő van. Nekem nem tisztem ennek előnyeivel vagy hátrányaival foglalkozni, ezzel foglalkozzon a piac többi szereplője. Egy biztos: mi legális eszközökkel, saját erőből nőttünk ekkorára, és ezt mi nem fogjuk szégyellni soha.
Hogyan érintették az Alexandra-csoportot az Orbán-kormány intézkedései: tankönyvpiac államosítása, tranzakciós adó, kereskedelmi hálózatok különadója? Itt összességében százmilliós nagyságrendű veszteségekről lehet szó.
Erre a kérdésekre lehet népszerű és tényszerű válaszokat adni. Én azt gondolom, hogy a mostani kormány határozott gazdaságpolitikai célkitűzésekkel állt fel, és ennek érvényesítése érdekében mindent megtesz. Úgy működik, mint egy gazdasági vállalkozás, akárcsak mi, csak neki bonyolultabb rendszert kell egyensúlyba tartani.
| Alexandra, számokban |
| Az Alexandra-csoport zászlóshajója, a Pécsi Direkt Kft. nettó árbevétele 2012-ben – az utolsó nyilvános üzleti adatok szerint – 15,067 milliárd forint volt 279 millió forint adózott eredmény mellett. A kötelezettségek 10,299 milliárd forintra rúgtak, melyből 2,086 milliárdot tettek ki az Alexandra-csoporthoz tartozó kapcsolt vállalkozásokkal szembeni kötelezettségek. A Pécsi Direkt Kft.-nek 2012-ben 2,267 milliárd forint hosszú lejáratú kötelezettségei (mind hiteltartozások), valamint 8,031 milliárd forintot rövid lejáratú kötelezettségei voltak. Ez utóbbiakon belül a rövid lejáratú hitelek 2,945 milliárd forintra rúgtak, a legnagyobb tételt, 4,01 milliárd forintot pedig a szállítókkal szembeni tartozások tették ki. Bár 2011-ben a Pécsi Direkt Kft. kötelezettségei 369 millióval meghaladták a 2012-es kötelezettségeket, de a cég nettó árbevétele is 522 millióval magasabb volt. Ugyanakkor a rövid lejáratú kötelezettségek 2011-hez képest nőttek 6,8 százalékkal, míg a hosszú lejáratúak csökkentek több mint 27 százalékkal. A Pécsi Direkt Kft.-nek zálogjoggal biztosított kötelezettségei az OTP-vel, az Unicredittel, az Erste Bankkal és a Commerzbankkal szemben vannak. A 2012-es üzleti beszámoló kiegészítő melléklete szerint az OTP Bankkal kötött hitelszerződés 2006-ban született, 12 évre szól és 2018. év végén jár le. Több Alexandra-ingatlannak a tulajdonjoga a szintén a Pécsi Direkt Kft. érdekeltségi körébe tartozó D+T Vagyonhasznosító Kft.-ben van: ennek a cégnek 2012-ben 3,44 milliárdra rúgott a kötelezettségállománya, melyből 2,14 milliárd forint volt hosszú lejáratú. |
Ez elég megengedő álláspont, ha figyelembe vesszük, hogy például a tankönyvpiac államosításával potenciálisan milliárdokat veszítettek el.
Kétségtelen, hogy a Nebuló Kft., ami a mi tulajdonunkban van, kétmilliárdos forgalmat vesztett el. Emögött az árbevétel mögött irtózatos mennyiségű munka van, miközben a profittartalma, mivel tankönyvpiacról van szó, ehhez képest néhány százalékban mérhető. Igen, ez egy biztos profit, de ha egy húszmilliárdos cégcsoportban elmegy 30-40 millió profit, attól még nem fog megrendülni a cégcsoport.
Annak idején miért döntött úgy, hogy beszáll a labdarúgásba?
Önök is döntenek néha kevésbé racionálisan, nem?
Akkoriban más nagyvállalkozók is éreztek késztetést arra, hogy beszálljanak a labdarúgásba, nem feltétlenül politikai előrelátás nélkül.
Ne tévedjünk, 2007-ben az elsők között voltam, aki beszállt ebbe a magyar futballnak hívott baromságba. A többi nagyvállalkozó csak utánam jött. De hogy beszálltam, azzal nincs semmi baj. Ez is az önmegvalósításnak, illetve a társadalmi felelősségvállalásnak egy lehetséges formája, amivel Pécs városának, a pécsi sportnak, azon belül is a futballnak tettem egy gesztust. Az kétségtelen, hogy ezt még egyetlen köszönömmel sem tudta jutalmazni a város, de ez legyen az ő erkölcsi problémájuk.
Meddig tart ilyenkor az ember tulajdonosi felelőssége? Józanul nyilván addig, amíg a teherbírása. December végén arra hivatkozva, hogy a csapat címadó szponzora nem kapott meg egy hitelt a Széchenyi Banktól, bejelentette, hogy kivonul a pécsi futballból. Majd miután nem fogadta el az önkormányzat vételi ajánlatát, azt mondta, hogy mégis viszi tovább a klubot, és azt ígérte, hogy az jövőre is NB I-es lesz. Mégis hogyan?
Ha anyagi szempontból nézzük, az ember tulajdonosi felelősségvállalása egzakt módon addig tart, amíg a pénze. Az erkölcsi felelősségvállalás esetemben pont az életem végéig. A finanszírozás megoldását, ahogy eddig is vállaltam, a jövőben is nekem kell megoldanom. A hogyanról ne kérdezzen, az hadd legyen az én dolgom.
Miért nem fogadta el a város ajánlatát, ami egy szimbolikus vételár mellett az összes, 600 millió forintra becsült adósság átvállalásáról szólt?
Viccel? A félretájékoztatás magasiskolájának lehetünk tanúi, a város pontosan tudta, hogy az adósságállomány a fent említettnek egy negyede sincs. Mindezt úgy, hogy 2,5 milliárdot költöttem a klubra?
Mennyi pénzt kapott a pécsi futball a TAO-forrásokból?
Minden évben kaptunk, idén kevesebbet szavaztak meg.
Ön szerint azzal függ össze, hogy a TAO-pénzek szétosztását az MLSZ ellenőrzi, melynek az elnöke szintén Csányi Sándor?
 |
| Fotó: Túry Gergely |
Ezt döntsék el önök.
A Széchenyi bankos hitellel kapcsolatban azt mondta, hogy ezt is Csányi Sándor akadályozta meg, közvetlenül az aláírás előtt. Ez lett volna az a hitel, aminek a forrása a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramja lett volna, és amelynek kapcsán tavaly megkezdte a cégei átstrukturálását, hogy azok megfeleljenek a kis- és középvállalkozásoknak szóló hitelkonstrukció feltételeinek?
Így van, de hangsúlyozom, a Széchenyi bankos hitel nem működésre ment volna, hanem önálló üzletágak indítására. Azokkal a forrásokkal rendelkezünk, melyekkel a cég működését biztosítani tudjuk. Az kétségtelen, hogy az NHP a két és fél százalékos kamattal több mint gáláns ajánlat. Ha tényleg jó célokra használják fel, akkor valóban beindíthatja a gazdaságot. A világon nem nagyon volt ennél „vállalkozóbarátabb” elképzelés.
A programban való részvétel még nyitva van, nem?
Ez hadd legyen a mi belügyünk.
Azzal, hogy megtámadta Csányi Sándort…
Álljon meg a menet. Csányi Sándor támadta meg alattomos módon Matyi Dezsőt meg a cégcsoportot. Matyi Dezső nem csinál mást, mint védekezik az alattomos támadás ellen. Vagy mit kellene csinálnom? Ülnöm, ölbe tett kézzel?
Csak arra szerettünk volna kilyukadni, hogy aligha van annál súlyosabb vád egy pénzintézet vezetőjével szemben, mint amikor azt mondják róla, hogy a bank eszközeit használja a privát haszonszerzése céljára. Nyilván ezt se a bank, se Csányi Sándor nem hagyhatja válasz nélkül.
Hajrá, tegyék meg.
Ehhez várják a banktitok feloldását.
Fogok erre a levelükre válaszolni. Egyébként eddig se nagyon izgatta se az OTP-t, se Csányi Sándort, hogy mire kapnak választ és mit tehetnek meg. Csányi Sándor hatalma jelen pillanatban sokkal több, mint amit egy normális demokráciában meg lehetne engedni. Gazdasági hatalmán és kapcsolatrendszerén keresztül bármilyen ügyet képes befolyásolni, és bárkit sarokba tud szorítani. Lázár János nem véletlenül nevezte oligarchának. Márpedig az ország államformája nem egy oligarcha által vezetett gazdasági társaság, hanem köztársaság.
Nincsenek politikusi ambíciói? Egyes vélemények szerint lenne esélye, ha elindulna Pécsen a polgármesteri székért.
A politika nem az én dolgom. Minden erőmet az Alexandra-cégcsoport menedzselése köti le. Ha akartam volna politikus lenni, már rég tehettem volna ez irányban lépéseket.
Megkerestük az OTP Bank kommunikációs osztályát, de Csányi Sándor elnök-vezérigazgató nem kívánt reagálni az interjúban szereplő állításokra.
Forrás: Bogár Zsolt - Csikász Brigitta/hvg.hu