mifocink

Magyar futballról érdekek nélkül

Kérem, valaki segítsen Détárinak!

Elöljáróban annyit, szeretem, szerettem Détári Lajost - a futballistát, a világsztárt. De szegény igyekszik lerombolni a róla alkotott képet - és ha valaki nem segít neki, úgy járhat, mint Törőcsik András. És mindenki elhiheti, ez most nem túlzás.


Détári, az utolsó magyar világsztár. Ezzel a címmel jelent meg ma önéletrajzi könyv a nagyszerű játékosról.
És a címmel tökéletesen egyetértek.

Viszont Döme ma ismét furcsa húzással lepte meg a közvéleményt. Ha viccesek akarunk lenni - ahogy a megjelentek közül sokan meg is jegyezték - olyan kiszámíthatatlan, mint a pályán.
Csak ez nem vicces.
Még akkor sem, ha sokan így állítják be.

Hiába várták ugyanis többen Détárit ma, saját könyve bemutatóján, Détári tojt a lánya, a volt felesége, az ex-apósa, az érdeklődők és az újságírók fejére. Halkan jegyzem meg, azoknak az újságíróknak a fejére, akik ugye népszerűsíthetnék az ő történetét, a könyvet, aminek bevételéből nyilván Détárinak is csurran-cseppen majd.

De Détári nem ment el a budapesti Marriott szállodába, ahol többek között Nyilasi Tibor, Bognár György, Lipcsei Péter és Komora Imre, és az egykori feleség Komora Andrea is ott volt. Ahogy Buzgó József, a NS főszerkesztője mondta - a könyvet Pietsch Tibor, az NS munkatársa írta - egy barátja reggel ott posztolt Détári háza előtt, kérdezte, mikor jön, jön-e egyáltalán, azóta sem lépett ki a ház ajtaján.

Így nem maradt más hátra, minthogy a megjelentek, többek között az egykori csapattárs, Bognár György és az ex-após Komora Imre sztorizgatott egy kicsit. A közös mindegyikük mondanivalójában az volt, hogy nem lepődnek meg Détári távolmaradásán.

Én viszont azt mondom, azt kérem, igenis lepődjenek meg, igenis menjenek el hozzá, fogják meg a kezét, vezessék ki abból a gödörből, amibe beleesett, mert 5-10 év múlva már csak kesereghetünk azon, hogy Döme olyan lett, mint Törőcsik András.

Fehér György



Egy, csak egy legény a gáton - pontosabban a lelátón Fradi: 2 milliós büntetés