02 10 2020
Futbóliában mindenki szereti a focit. Futbóliában mindenki ért a futballhoz. Futbóliában mindig történik valami a futballban. Futbóliában mindig van, amit valamiért szeretnének elhallgatni a futballról. Mint például azt, hogy Futbólia egyik vezetője „szerzett” magának egy klubot.
Futbólia egyik legnagyobb és legpatinásabb klubja az ország fővárosának peremkerületében működik. A „kis” klubban korábban játszott, Futbólián kívül is sztárként kezelt játékos.
Az aranygeneráció tagjai.
A klub az utolsó 20-30 évben kézről kézre vándorolt, bár az utóbbi időkben a Csokigyáros tulajdonában volt. A Csokigyáros ügyesen manőverezett a szabályok útvesztőjében, miközben néha-néha egy-egy jó eredmény is kicsúszott.
Ám a Csokigyáros, bárhogy is ügyeskedett, nem tudott csapatának új stadiont építeni. Körülötte már mindenki kapott új arénát, aki közel volt a tűzhöz – csak ő, illetve a csapata nem.
Aztán láss csodát, a Csokigyáros eladta a klubot – a csapatnak pedig rögtön lett sok-sok pénzből felépített stadionja. Az Oktató és Pénzkezelő néven ismert tulaj ugyanis közel volt a tűzhöz! Új edzőt hozott a csapathoz, és nagyravágyó terveket szövögetett.
Persze, azt csak kevesen tudták, hogy az Oktató és Pénzkezelő nem csak nevében pénzkezelő.
Mert az új tulaj igazából nem is ő.
Futbólia ugyanis az az ország, ahol nem is igazi országvezető, akinek nincs valamilyen érdekeltsége a futballban.
Nos, a „kis” csapat is egy ilyen vezető kezébe került – de ez szigorúan titkos.
Az igazi tulaj ugyanis nem az Oktató és Pénzkezelő.
Hanem a Gazdaminiszter.
No, persze nem a saját pénzéből vette meg a klubot - hanem a "központi alapból"! Abból a "központi alapból", melyből mindenki kap - aki közel van a tűzhöz. Aki meg nincs annak....
No de vissza a Gazdaminiszterhez, aki korábban – ha nem is ilyen nagypályán - maga is futballozott. Sőt, ha nem is ilyen nagypályán, de már összegrundolt magának egy kisebb pályás csapatot – amely aztán ment a süllyesztőbe.
A Gazdaminiszterhez, akit mostanában azért elégé támadnak, mert vízen és levegőben is otthon van. A Gazdaminiszterhez, aki nem is tagadja: ízzig-vérig a „kis” csapat szurkolója. A Gazdaminiszter, aki nem veri nagy dobra, hogy igazából ő a csapat tulajdonosa. Inkább Strohmannon (aki egy kétes hírű vállalkozáshoz adja a nevét, hogy az igazi bűnösök helyett ő "vigye el a balhét", majd ha a büntetését letöltötte, vagy lecsillapodtak a kedélyek, megkapja a fizetségét.) keresztül viszi a bizniszt!
Mert lehet, hogy a futballklub tulajdonlása már az utolsó csepp lenne a pohárban. Bár ahogy Futblóliában ma mennek a dolgok, igazából már nem osztana, nem szorozna.
Még szerencse, hogy Fulbólia jó messze van tőlünk!
A magyar futball legendái nem az al-Vahdánál, az al-Ittihadnál vagy épp el-Ajnél születnek! Most kellene valami „okosat” kitalálni!