28 09 2020

Dzurják József még ott van az utolsó olyan magyar labdarúgók között, akik miatt érdemes volt kimenni egy-egy bajnoki mérkőzésre. A 10 centi híján két méter magas támadó három országban lett gólkirály, valóra váltotta gyerekkori álmát, de ami ennél is fontosabb: akkor is megnyerte élete meccsét, és legyőzte a gyilkos kórt, amikor már az orvosok sem adtak sok esélyt neki.

A 10 centi híján két méter magas támadó három országban lett gólkirály, valóra váltotta gyerekkori álmát, de ami ennél is fontosabb: akkor is megnyerte élete meccsét, és legyőzte a gyilkos kórt, amikor már az orvosok sem adtak sok esélyt neki.

Mindenki Csöpiként ismeri: sorsa már nagyon korán eldőlt, lévén hogy Ikladon, a Sport utca 1. szám alá született, egy kőhajításnyira a futballpályától, ám a nagy álom nem az Iklad, de még csak nem is a következő állomás, a Jászberény, hanem a Ferencváros volt. „Mindig mosolygunk, amikor egy játékos a Ferencvárosba igazol, és azt nyilatkozza, hogy egész életében Fradi-szurkoló volt, de ez rám tényleg igaz. Nem oly rég megjelent az óvónénimről egy könyv, amiben leírja, hogy én már 4 évesen verekedtem az oviban a Ferencvárosért” – mondta a Pesti Hírlapnak Dzurják József.

Persze az út nem volt sima, de Csöpi az Iklad, a Jászberény, a Jászárokszállás, a Békéscsaba érintésével előbb Diósgyőrbe került, ahol megismerte az ország, és ahonnan kétszeres NB II-es gólkirályként érkezett a Ferencvároshoz. „Nem túlzás azt állítani, hogy akkoriban a fél NB I- engem akart leigazolni, de én csak a Fradi hívó szavára vágytam. Anyukámnak már gyerekkoromban a 7-es számot kellett minden zöld pólóra felvarrni, hiszen Szőke Pista volt a kedvenc játékosom, így amikor 1986-ban a Ferencváros játékosa lettem, egy álmom vált valóra. Nem tagadom, anyagilag sokkal jobban jártam volna más klubnál, de ez engem egyáltalán nem érdekelt. Hihetetlen érzés volt a Fradiban szerepelni. Leírhatatlan volt az a népszerűség, ami körülvett minket. Volt olyan edzés, amelyre több ezer szurkoló jött ki, de játszhattam a Népstadionban kettős rangadót, sőt az utolsó ilyen meccsen 50 ezer ember előtt két gólt szereztem a Vasas ellen, 3-1-re nyertünk.”

A játék, a góllövés pedig a Fradiban is jól ment a támadónak, így az NB II-es gólkirályi cím után az első osztályban is a legjobb góllövőnek bizonyult. Számára máig fájó pont, hogy az ezért járó díjat sosem kapta meg.
„Egy autó járt akkoriban a gólkirálynak, ám az MLSZ az utolsó pillanatban jelezte: a szponzor visszalépett, így nem kapok autót. Az éremátadó ünnepségen a szövetség akkori elnöke, Laczkó Mihály megígérte, elintézni, hogy megkapjam a díjat. Azóta is intézi. Előttem és utánam is megkapta a gólkirály az autót, én vagyok az egyetlen, aki nem, és ez máig tüske maradt bennem.

És hogy melyik két országban lett még gólkirály, no és hogy mit érzett, amikor 48 évesen azt mondták a szemébe: halálos beteg, és nincs sok esélye a túlélésre, azt ide kattintva tudod elolvasni!

Könyörgöm, csak haza ne jöjjön Szalai! Most hajtsunk fejet a Ferencváros előtt? Igen! Most hajtsunk fejet a Ferencváros előtt!