mifocink

Magyar futballról érdekek nélkül

A tulajdonosok a pénzüket, a bizniszüket féltik – a futball helyett

Minden tiszteletem Világi Oszkáré, a DAC tulajdonosáé, hiszen olyan helyen, olyan országban tart fent egy kimondottan magyar futballklubot, ahol finoman szólva sem rózsás a helyzet ezen a fronton – sem. Azt hagyjuk, hogy mekkora magyar állami támogatással teszi, tudjuk be ezt a határon túli magyarság jogos támogatásának. Abban viszont nem értek egyet, hogy a vírus után át kellene szervezni a bajnokságokat, mert ez így életképtelen. Azt gondolom, hogy a klubok működését – főleg a magyar klubok működését – kellene átgondolni. Mert ez így valóban életképtelen.


Mindenki tudja, tisztában van vele, hazánkban –tán csak az Újpest - nincsenek magánkézben lévő NB I-es klubok. Ma már minden csapat egy nagy családhoz tartozik, élükön kinevezett, odatett „áltulajdonosokkal” uram bocs’á „katonákkal”.
És persze mindenki a nagy közösből „falatozik”, szem előtt tartva a „járjon jól mindenki” elvet.


Természetes, hogy a mostani helyzet egy kicsit átárazza a futballunkat.
 A baj az, hogy csak kicsit.
 Sokkal jobban át kellene árazni, sokkal inkább rá kellene jönni végre, hogy a magyar klubfutball, a magyar bajnokság és igen, a magyar bajnokság koránt sem ér annyit, mint amennyit kifizetnek érte,


Persze, tudom én, hogy nem az a hibás, aki elveszi, hanem aki adja a pénzt, de itthon aki adja, az is jól jár – hiszen nagyrészt nem a sajátját adja, sőt, neki is csurran-cseppen valami.

No de vissza Világi Oszkárhoz, aki a DIGI Sport Reggeli Start című műsorában a következőket mondta:
„Ez, ami eddig volt, nem működőképes. Sem ezzel a pénzügyi konstrukcióval, ami lesz a világban, sem azzal, ami a korlátozások miatt lesz. Az UEFA-nak el kellene gondolkoznia azon is, hogy megengedje az országokon átnyúló bajnokságokat” .

A DAC tulajdonosa szerint sok országban nem lesz elég csapat, amely a koronavírus-járvány okozta gazdasági nehézségekkel együtt is vállalni tudja az élvonalbeli szereplést, és a szponzorációt is könnyebb lenne megoldani egy országokon átnyúló bajnokságban, mint egy kis ország bajnokságában, ráadásul a színvonal növekedése miatt a nézettség is jobb lenne.  

No kérem szépen, én meg azt gondolom, hogy legyen természetes kiválasztódás.

Azok a magyar csapatok, melyek nem a sajátjukból, de mérhetetlenül költekeztek, igenis menjenek tönkre, szűnjenek meg, a játékosaikat eresszék szélnek, és ha akarják, kezdjék el újra, legalulról az egészet.

Mert ha mesterségesen megmentik ezeket a klubokat, játékosokat, akkor senki nem tanul majd semmit az esetből.

Bocsánatot kérek, de ez semmi más, mint a saját üzlet, a biznisz féltése – ami egyébként üzleti szempontból érthető is.

Csakhogy azt gondolom, hogy amelyik magyar csapat nem tuja vállalni az élvonalat – az ne vállalja.
Ha kevesebb lesz a csapat – akkor legyen kevesebb.

Abban igaza van Világi Oszkárnak, hogy a mostani pénzügyi konstrukcióval nem működhet a futball – mert a mostani pénzügyi konstrukció Magyarországon kamu.

 

Ám a futball csodálatos játék.
Hogy mást ne mondjak, a II. világháború után, a szétlőtt, szétbombázott romok között már 1945/46-ban is volt magyar bajnokság.
Csak akkor nem a pénz, hanem a játék, a futball motiválta a játékosokat, klubvezetőket!

 

Semmi mást nem kell csinálni, minthogy lemásolni azt a rendszert.
És ez a magyar futballnak biztosan jót tenne!



Csank János: Játszani kellene, a futballisták nagyobb biztonságban lennének a pályán, mint otthon Amatőrök élvonalban: Zsámbékon az online edzések mellett a környezetet is megszépítették!