mifocink

Magyar futballról érdekek nélkül

Amatőrök élvonalban: Hidegkúton nem tartanak attól, hogy elveszítik a gyerekeket!

Bár a vírus terjedésével egyre-másra érkeznek a hírek a profi klubokról, nehézségekről, fizetéscsökkentésről, a háttérről nem nagyon esik szó. A mifocink.com most sorozatot indít, melyben amatőr kluboknál nézünk szét. Kíváncsiak vagyunk, az amatőr klubok hogyan élik túl a helyzetet, mit gondolnak, hogyan tudják megtartani a náluk sportolókat. Elsőként Pesthidegkúton jártunk!

Tán nincs olyan, 35 év feletti budapesti labdarúgó, aki ne emlékezne a hidegkúti göröngyösre. A Budapest bajnokságban szereplő csapat játékosai évtizedekig faházban öltöztek, és a futballpályának csak kis jóindulattal nevezhető göröngyösön játszottak. Jó esetben, mert volt olyan, amikor a hátsó salakoson voltak a meccsek.

Mégis, Budapest amatőr bajnokságai valahogy mindig arról voltak híresek, hogy minden korosztályban van hidegkúti csapat.

A pályafejlesztési program aztán a HSC-t is elérte, 2015-ben pedig a göröngyös helyén átadták a klub legendás elnökérő elnevezett Pokorny József Sportközpontot, ahol az egy nagy műfüves pálya mellett 3 kisműfüves pálya, közösségi tér és egy nagy klubépület található. A változás pedig az utánpótlás-nevelést is nagyban érintette.

- Mintegy 350 gyerek focizik nálunk, kezdve az U7-es korosztálytól egészen az U19-ig. A legkisebbeknél olyan sokan vagyunk, hogy külön tartunk edzéseket a 7 éveseknél, a 8 éveseknél, a 9 éveseknél, a 10 éveseknél, és a 11 éveseknél – mondta el a mifocink.com-nak Rósa Viktor, a klub elnöke, aki hozzátette, az egyesület nem csak nagypályán, de futsalban is erős bázissal bír.


- Futsalban is van öt korosztályban csapatunk, az U18-as korosztály például az NB I-ben szerepel, de a kisebbek is nagyszerű eredményeket érnek el.

A klub elnöke hozzátette, a gyerekek mellett a felnőtteket is érinti a mostani helyzet, hiszen nagypályán két felnőtt, egy öregfiúk és egy old boys csapatuk is van, míg futsalban a felnőttek az NB II-ben szerepelnek.

- Folyamatosan tartjuk a kapcsolatot a gyerekekkel és a szülőkkel, és az a tapasztalatom, hogy a srácok már alig várják, hogy focizni jöjjenek. Azt gondolom, szerencsére nem lesz túl nagy lemorzsolódás. Egy korosztályt érzek „veszélyeztetnek”, ez pedig az U14. A srácok most végeznek az általános iskolában. Azt sem tudjuk még, hogy lesz vége a tanévnek, és azt sem, hova mennek tovább a srácok tanulni. Őket nem biztos, hogy egyszerű lesz együtt tartani.


A klub minden évben edzőtáborozni viszi a gyerekeket, a klub elnöke pedig reméli, ezeket a táborokat már meg lehet majd tartani.

- Klubvezető, edző és játékos is alig várja már, hogy újra induljon a futball. Remélem, hogy a többi amatőr klub is átvészeli ezt az időpontot, és nem veszítik el a gyerekeiket, játékosaikat.



Remélem, a klubok most végre rájönnek: felesleges milliókat fizetni a játékosoknak! Most van itt az idő, hogy a tulajdonosok tanuljanak a hibájukból!