28 07 2018

A napokban foglalkoztam a Kisvárdával, illetve azzal, hogy miért lenne kockázatosabb magyar játékosokkal szerepelni, mint egy halom, ismeretlen külföldit szerződtetni. Most Kondás Elemér, a csapat vezetőedzője magyar szinten meglepő őszinteséggel beszél a csapatról és a légiósokról.


Az első fordulóban 4-0-ra kaptak ki a Viditől

Az MTK mögött jutottak fel az NB I-be, s az élvonal abszolút újoncának számítanak, hiszen a Kisvárda sohasem szerepelt még a legmagasabb osztályban. A Debrecennel két bajnoki címet nyert szakember, Kondás Elemér csapata a most kezdődött bajnokság érdekes színfoltja lehet – hiszen ami a nyáron történt az átigazolások terén, az minden képzeletet felülmúlt. Jöttek és jöttek a légiósok számolatlanul, brazilok, ukránok, szerb, román és görög futballista, s mire elkezdődött a szezon, a Kisvárda keretében összesen 18 külföldi szerepel.
Miközben a szabályok csak 10 légióst engednek...
De vajon minek ennyi idegen?
És miért nem szerződtettek a nyáron egyetlen magyar futballistát sem?


 Miért kellett új csapatot építeni a feljutás után?


- A Vidi elleni mérkőzésből nyilván nem vonhatunk le messzemenő következtetéseket, mégis érdekelne: Ön szerint mire lehet képes a Kisvárda az NB I-ben?
- Úgy gondolom, hogy mivel újonc csapat vagyunk, elsősorban a biztos bentmaradásra kell törekednünk, de ne feledjük: a tavalyi bajnokságban is akadt négy csapat, amely a bajnoki címért, illetve a dobogóért küzdött, a többi pedig – a kiesés ellen. Merthogy ebben a 12 csapatos NB I-ben egy-egy meccsel lekerülhetsz a 10. helyre, majd egy-két győztes találkozó után nyomban a tabella 4-5. helyén találod magad. Tavaly is hetente változott a kiesésre leginkább esélyes csapatok listája, s nyilván ez most is így lesz. Nekünk arra kell majd figyelnünk, hogy minél jobb pozíciót foglaljunk el.

- A nyáron hatalmas volt a jövés-menés az öltözőben, gyakorlatilag teljesen új csapatot építettek a szünetben. Miért volt erre szükség, hiszen az MTK mögött simán kiharcolták a feljutást?
- Az az igazság, hogy nagyon szeretnénk megragadni a legmagasabb osztályban, ehhez pedig olyan játékosokra van szükségünk, akik remélhetően segíteni fogják a csapat minél eredményesebb szereplését.

- Akkora lenne a különbség az első- és a másodosztály között, hogy a feljutó csapattal esélyük sem lenne a bentmaradásra?
- Nagy a különbség a két liga között, hiszen itt gyorsabb a játék, szigorúan büntet az ellenfél egy-egy hibánál. Mi az NB II-ben szinte mindig domináltunk, az NB I-ben alighanem más lesz a helyzet... Nagy valószínűséggel nekünk kell majd alkalmazkodnunk jó néhány csapathoz. De azon vagyunk, hogy igenis kialakítsuk a saját játékunkat, taktikánkat.


 „Az új játékosok leigazolása mindig lutri”


- Mennyire kockázatos ilyen rövid idő alatt egy teljesen új csapatot összehozni az élvonalra?
- Az új játékosok leigazolása mindig lutri, ezt tudjuk nagyon jól.

- Akkor minek hoztak egyszerre tízet is?
- Mert úgy ítéltük meg, hogy ők segíthetnek nekünk.

- De ha egyszer lutri a leigazolásuk?
- Azért az új labdarúgók szerződtetéseinek vannak előzményei, megvan, hogy mi alapján történik a kiválasztás.


Kondás szeretett volna magyarokat, de...

- Avasson be minket: mi alapján döntenek egy-egy játékosról?
- Az ukrán vonalat a sportigazgatónk, Révész Attila ismeri kiválóan, s persze ne feledkezzünk meg Kisvárda földrajzi helyzetéről sem, úgyhogy nem véletlen a sok ukrán légiós szerződtetése a háborús övezetből. Természetesen megnéztük ezeket a játékosokat szakmai szemmel is, ám azt csak és kizárólag Révész Attila tudja, hogy a pénzügyi keretbe ki fér bele és ki nem.

- Brazíliában ki mozog otthonosan?
- A dél-amerikai országba is Révész Attila utazott ki megnézni a labdarúgókat, míg a görög és a szerb játékos ajánlás útján került hozzánk. És miután meggyőződtünk a képességeikről, úgy döntöttünk, hogy beleillenek a keretünkbe. Mondom ezt úgy, hogy a tudás, illetve a képesség nem minden, hiszen előfordul, hogy valaki az egyik csapatban kiváló, de a másikban már nem jön ki neki a lépés. Neveket is tudnék mondani, de nem akarok, inkább csak a tapasztalat beszél belőlem. Bízom benne, hogy a leigazolt külföldiek beváltják a hozzájuk fűzött reményeket, bár a tíz új játékos más és más edzettségi állapotban került hozzánk, s az elején az összeszokottság hiányából is akadhatnak hibák. Ezek nem kifogások, hanem tények. Úgy vagyok vele, hogy ez a helyzet, ezt kell megoldani. Sohasem a kifogásokat kerestem, hanem a megoldást.


 „Amikor meghallotta, Kisvárda, közölte, hogy...”


- Akkor még azt árulja el, hogy miért nem igazoltak egyetlen magyar labdarúgót sem?
- Nem szeretném különválasztani magyarokra és légiósokra ezt az egészet, még akkor sem, ha úgy veszem észre, ez kardinális kérdés.

- A magyarok talán drágábbak, lustábbak? Vagy mi az ok?
- Vannak a magyarok között is profik, és a külföldiek között is amatőrök. Mindenkinek más a mentalitása, más a stílusa, más kultúrából érkeztek. Nálunk ötféle kultúra találkozik, brazil, ukrán, szerb, román és görög játékos egyaránt akad a keretünkben, s mindenkinek megvan a maga mentalitása.

- Még mindig nem válaszolt a kérdésre...
- Hát jó, elmondom. Nehogy azt higgye, mi nem akartunk magyar játékosokat szerződtetni.

- Mi okozta a problémát?
- Több hazai futballistát is kiszemeltünk, de aki minőségi igazolás lenne, az szerződéssel rendelkezik, márpedig abból kivásárolni egy magyar futballistát, nos, maradjunk annyiban, hogy nem egyszerű. Aztán előfordult olyan is, hogy megkerestünk egy-egy magyar játékost, s amikor meghallotta, hogy Kisvárda, közölte, hogy az túl messze van Pest vonzáskörzetétől, úgyhogy ezt a távolságot inkább nem vállalja be. És akkor arról még nem beszéltünk, hogy az általunk leigazolt valamennyi játékos ingyen igazolható volt, nem kellett értük transzferdíjat fizetni. Egyébként a klubvezetés tudja, hogy mennyit áldozhat erre, hogy mire mennyi jut, de az biztos, hogy egy élő szerződéssel rendelkező magyar játékos – megfizethetetlen. Szóval, ezek az okok is közrejátszottak abban, hogy a választásunk inkább a külföldiekre esett, s minden egyes szempontot összevetve ezeket a labdarúgókat tudtuk megszerezni.

 „Hiába kerül valaki 700 ezer euróba, ha a pályán meg sem üti a 100 ezer eurós játékos teljesítményét”

- Mondhatni, kapóra jött a Kisvárdának a légiós- és a fiatal-szabály eltörlése...
- Valóban, ez most jó nekünk. Egyébként a fiatal-szabály azért sem volt szimpatikus nekem, mert a tehetségeket az életkoruk miatt kellett játszatni, nem pedig azért, mert olyan minőséget képviselnek.

- És ahhoz mit szól, hogy a Kisvárda a negyedik legértékesebb kerettel vág neki az NB I-nek?
- Azért ezek az értékek nem biztos, hogy reálisak, legalábbis az én meglátásom szerint. Vannak olyanok, akik irreálisan olcsók, és akadnak, akiket jóval drágábbnak tüntetnek fel, s a tudása messze nincs arányban az értékével. De ezzel nem foglalkozom, mert hiába kerül egy futballista 700 ezer euróba, ha a pályán meg sem üti a 100 ezer eurós játékos teljesítményét. Hogy milyen értékű csapat a Kisvárda, azt valójában a pályán kell megmutatni.

- Végezetül: tavaly a Balmazújváros vezetőedzője, Horváth Ferenc kifakadt, miszerint sokan lenézték a csapatát, hogy mit keres az NB I-ben, hasonlóan a Felcsúthoz, a Mezőkövesdhez és a Pakshoz, miközben több nagy múltú gárda az NB II-ben, NB III-ban sínylődik. Kisvárdára is eljutnak ezek a hangok?
- Ehhez csak annyit: a Kisvárda kiharcolta, hogy az első osztályba kerüljön. Tavaly 38 meccset kellett futballoznunk a másodosztályban, abszolút megérdemelten jutottunk fel az élvonalba. Oldja meg a többi csapat is ezt a feladatot, s akkor ők is szerepelhetnek a legmagasabb osztályban. Bármelyik város csapata mondhatja, hogy mi miért nem vagyunk ott, csakhogy a futballért tenni kell, fel kell jutni, s mindenkinek megvan arra a lehetősége, hogy a feljutáshoz szükséges pontmennyiséget megszerezze. Ennyi a történet...

(andics)

A Kisvárda nagy kérdése: Milyen szabályok vonatkoznak az ukrán játékosokra?

Az NB I-es rajt előtt aztán már az MLSZ-nek is szemet szúrt, hogy Kisvárdán rengeteg a külföldi labdarúgó – csakhogy azt még az újoncnál sem tudták biztosan, hogy az ukrán játékosokra – akikből a legtöbb van a keretben – milyen szabályok is vonatkoznak. A Kisvárda éppen ezért annak tisztázása érdekében kereste meg a szövetséget, hogy az ukrán állampolgárságú labdarúgók a hatályos szabályok alapján uniós állampolgárokkal azonos jogokkal rendelkező sportolónak tekinthetőek-e
Emlékezetes, hogy ehhez hasonló kérdés merült fel 2018 tavaszán az Újpest egyes afrikai labdarúgóival kapcsolatban.
Az MLSZ válaszában kifejtette, hogy az NB I-ben az úgynevezett 6+5-ös szabály van érvényben, azaz egy csapatban 6 európai-uniós és legfeljebb 5 unión kívüli játékos lehet a pályán egy időben.
„Vannak azonban olyan nem EU-tagországok, amelyeknek a munkavállalói a különböző nemzetközi egyezmények alapján diszkriminációmentesen, az uniós tagállamok polgáraival azonos elbírálásban részesülnek. Ukrajna egyrészt aláírója ennek a megállapodásnak, másrészt az ukrán állampolgárok 2017. június 11. óta vízum nélkül utazhatnak be az Európai Unió országaiba – tekintettel Ukrajna folyamatban lévő felvételi eljárására az Európai-unióba.
Ezek alapján a Kisvárda ukrán állampolgárságú labdarúgóit az uniós játékosokkal azonos joggal rendelkezőnek tekinti, és velük azonos elbírálásban részesíti” - fogalmazott az MLSZ.

Révész Attila kisvárdai sportigazgató a zsoldosoktól várta a szenvedélyt Mifocink exkluzív: Soproni futballháború, ahol a 300 ezres meccspénzt kínáló megye III-as klub legyőzte a megyei I-es Soproni FAC-ot - és mindenki mást