15 03 2018

Mint arról beszámoltunk, az MLSZ bejelentette, hogy az elnökség jelentős változásokról döntött. Nos, döntések valóban voltak, de jó néhány utánpótlásedző reagálásából kiderült, ettől csak még átláthatatlan lett például a fiatal játékosok után adott TAO támogatás.

„Nemcsak egy órával a mérkőzések kezdete előtt, hanem – amennyiben a hazai csapat időben tájékoztatja az érintetteket – a mérkőzés előtti 5-10. perc között, valamint a szünetben is van lehetőség a pálya öntözésére.”

Miközben ezt olvasom, azon gondolkozom, hogy ettől valóban jobb lesz-e majd a futballunk? Sőt, azon gondolkozom, hogy az MLSZ elnökségének tényleg nincs más, jobb, fontosabb dolga, minthogy erről agyaljon, döntsön?

És miközben ezt olvasom, már magamban nevetek azokon az edzői nyilatkozatokon, hogy azért nyert egyik vagy másik csapat, mert galád módón a szünetben fellocsolta a pályát.

Persze, ne legyünk igazságtalanok: döntés született az új premizálási rendszerről is. Merthogy az MLSZ törekvése, hogy még inkább előtérbe helyezze a fiatal magyar játékosokat.
Mint írják: „a szövetség úgy ítéli meg, hogy a fiatalok játéklehetőségét az elmúlt években támogató úgynevezett „fiatal-szabály” jó irányba tett lépés volt, de az első osztályban nem minden profi klub számára jelentett valódi ösztönzést.”

Ez azért lehet, mert egyes klubokba csak úgy öntik a pénzt az áltulajdonosaknak kinevezett pártvezéreken keresztül. Sokkal több pénzt, mint amit az MLSZ adott a fiatal játékosok után.

Persze, ezeket a klubokat most sem rengeti majd meg alapjában az új szabály, ami ha lehet, még átláthatatlanabb.
„ A fiatal játékosok szerepeltetését célzó közvetlen ösztönzés helyébe a kizárólag objektív eredményességen alapuló produktivitási pontszám lép. A nyártól élesben induló rendszerben az egyesületek annak figyelembevételével jutnak hozzá a működési alapforrásokhoz és kiegészítő támogatásokhoz, hogy képzésük során hány professzionális labdarúgót nevelnek ki. Alaptámogatásban részesül a TAO rendszeren keresztül valamennyi utánpótlás-neveléssel foglalkozó sportszervezet. Ennek mértéke igazodik a sportszervezet méretéhez és szintjéhez (csapatok bajnoki osztálya). Ezzel szemben produktivitási támogatásban kizárólag azon sportszervezetek részesülnek majd, amelyek érdemi mértékben részt vettek profi és/vagy utánpótlás és felnőtt válogatottban szereplő játékos nevelésében. A támogatást pontszámítási rendszer alapján határozza meg a szövetség: minél több, minél magasabb szinten szereplő játékost nevel egy klub, annál magasabb anyagi támogatást kap.”

Nos, ember legyen a talpán, aki pontosan érti, mit is jelent ez, tán még aki kitalálta, az sem tudja pontosan, miről is szól ez a szabály.
Mindenestre a mifocink.com feltette az MLSZ-nek azt a kérdést, melyet Czéh László, az egykori NB I-es játékos, jelenleg utánpótlás edző fűzött hozzá az alaphírhez.
„Azt azért tisztázhatná valaki mit értünk nevelő egyesületnek? Azt aki pl.6-14.15. éves korig neveli a gyereket. Vagy azt az akadémiát, aki iskolaváltáskor megbolondítja a szülőket és eligazol a gyerek, és 3-4 évet tölt egy akadémián. Na, akkor a produktivitási összeg hova kerül ? Amelyik gyerek 14-15 éves koráig nem tanult meg focizni az már nem is fog.”

Bevalljuk, a Czéh László kérdésre a választ mi sem tudjuk, egyelőre az MLSZ-től sem érkezett válasz, de eleve azt valljuk, hogy nem jutalmazni kell azokat a klubokat, akik magyar játékosokat nevelnek, hanem büntetni azokat, akik selejtes, átlag alatti légióst játszatnak.

Merthogy az a szabály nem változott, hogy egy-egy klub 10 légiós játékengedélyét válthatja ki, azaz még az olyan, hivatalosan utánpótlás-nevelő klubok is kiállhatnak 10 külföldi játékossal, mint például a Puskás Akadémia.


Azok a csapatok, amelyek öt légiósnál többet küldenek a pályára, fizessen be az MLSZ számlájára - mégpedig olyan összeget, melyet megéreznek

A mifocink.com véleménye szerint a megoldás egyrészről az lenne, hogy azok a csapatok, melyek egy meccsen öt légiósnál többet küldenek a pályára, azok fizessenek büntetést. Mégpedig sok büntetést, hogy érezzék a súlyát. Mondjuk, légiósonként 3-5 millió forintot fordulónként. Tehát ha öt helyet hat légióst játszatnak (tehát légiós helyett légióst küldenek pályára, így kijátszva a rendszert), akkor az hatszor 3-5 milliót, azaz minimum 18 millió forintot jelenteni fordulónként.

És mint írtuk, ennél is fontosabb lenne, hogy azoknál a kluboknál, melyek labdarúgó akadémiát üzemeltetnek, ne lehessen a csapatban háromnál több idegenlégiós. Azok a klubok, melyek labdarúgó akadémiát üzemeltetnek, neveljenek ki olyan magyar játékosokat, akik az NB I-ben megállják a helyüket.  

És ne lehessen kijátszani a rendszert mondjuk egy névváltozással, hanem amelyik csapatnak akadémiai rendszer adja az utánpótlást – tehát példának okáért a Honvéd, a Haladás na és természetesen a Puskás – annak ezen szabály szerint kelljen játékosokat igazolnia!

Az MLSZ emellett sikeresnek nevezi a közelmúltban bevezetett és sikeresnek bizonyult nevelési költségtérítési rendszer, amelyben a klubok egymás felé fizetik a nevelési költségtérítést a profi szerződéssel nem rendelkező játékosok átigazolása során. Szerintük ennek célja az átgondolt átigazolási politika, és a nevelőegyesületek képzési munkájának elismerése.

Mindez bizonyítja, hogy a döntéshozóknak – már bocsánat – „fingjuk sincs” arról, mit is okozott ez a rendszer. Nem egy, nem két olyan játékosról van tudomásunk, akik azért nem tudtak klubot váltani, mert az alapegyesület 5-8, sőt, nem egy esetben 10 millió forintot kértek egy 16 éves futballistáért.

Arról meg már végképp nem beszélnek, hogy az amatőr klubokat már-már lehetetlen helyzetbe hozták ezzel a döntéssel, hiszen egy megye II-ben szereplő amatőr egyesületnek is fizetnie kell, ha egy megye III-as klubtól akar igazolni játékost.

Persze, tudjuk, hogy amolyan kívülállóként csak okoskodunk, de azt gondoljuk, valóban lehetne lendíteni a magyar futballon.
Ám ehhez Csányi Sándor kellene.

Pontosabban az, hogy Csányi Sándor végre elküldje a futballból élő, de ahhoz nem sokat értő embereket az MLSZ-ből – ez persze nem azt jelenti, hogy csak ilyen ember vagy jelenleg a szövetségben -, és végre olyanokkal vegye körül magát, akik egyrészről nem a futballból, sokkal inkább a futballért élnek, másrészről benne élnek a futballban, és tudják, mit okoz a kluboknak egy-egy döntés.

 Megjelent Fehér György sportújságíró első, nem sporttémájú regénye, A kemény fiúk is sírnak néha. Itt a lehetőség, hogy vásárlás előtt belehallgass a könyvbe, hiszen Urmai Gábor, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház művésze felolvassa Neked az első három fejezetet. És most együtt megrendelheted a szerző 2014-ben megjelent, A mi focink című könyvével a book24.hu-n)

Gulácsi Péter: Amit idén meg lehetett tenni, azt megtettem! Leekens: Azon leszünk, hogy elmondhassuk, készen állunk a feladatokra!