21 11 2017
1996-ot mutatott a naptár. „Legalább már három cikkem megjelent” a Sport Pluszban, azaz joggal lehetett nevezni full kezdőnek, amikor a lap főszerkesztője, Bocsák Miklós azt mondta, menjek már le Stadler Józsefhez, mert épül ott „pusztában” valami érdekes.
Már az Akasztóra való lejutás is kalandosra sikerült, lévén 1996-ban még mobiltelefonom nem volt, miként autóm sem, de Stadler József azt mondta, pénteken este menjek le. Érdi Gábor barátom sietett segítségemre, ám ütött-kopott 120-as skodájával a Roosvelt térig jutottunk, ott az autó megadta magát.
Majd két órás autószerelés után, mintegy három és fél órás késéssel, kissé olajosan és koszosan, este 9 óra után értünk le Akasztóra, úgy, hogy Stadler József nem tudta, hogy késünk, vagy hogy egyáltalán megérkezünk-e. Mégis, úgy fogadott minket, mintha hónapok, évek óta ismertük volna egymást.
A stadion aulájában egy asztalhoz ültetett, majd bekiabált a konyhára: Marikám, csináljon már ezeknek a gyerekeknek rántott húst.
Alig 30 perc múlva egy tál rántott hús-sült krumpli, üdítő-sör „kombó” mellett beszélgettünk a csapatról, a környezetről, az álmokról, a vágyakról. Arról, hogy milyen nagy dolog, hogy egy olyan kis falúnak, mint Akasztó, NB I-es csapata és saját stadionja van.
Akkor mindenki csak nevetett Stadler Józsefen, ma pedig kis túlzással azon nevetünk, hogy mely falvak csapatai játszanak az NB I-ben (vagy az NB II-ben), mely falvakban épülnek csili-vili stadionok.
A különbség azonban számottevő, hiszen Stadler József a sajátjából (nagyrészt) csinálta mindazt, amit most állami pénzből, a nagy közösből tesznek.
Mégis, alig telt le négy év, és Stadlernak „vesznie” kellett.
Mert bár azért ahhoz kétség sem férhet, hogy a juhászból lett vállalkozó hatalmas stiklikben volt benne (és akkor még finoman fogalmaztunk), a „folyosói pletyka” szerint vesztét a futballba való szerepvállalása okozta.
És hogy ezzel ő is tisztában volt, azt bizonyítja, hogy egy interjúban azt mondta, „kaptam is érte egy jó pár évet, hogy stadiont építettem... ha most építettem volna, akkor kitüntettek volna.”
Bárhogy is legyen, Stadler József az elmúlt 10 évben ki-be járt a börtönbe, közben felépített birodalma és stadionja az enyészeté lett. És bár tavaly hasnyálmirigy-daganatot diagnosztizáltak nála, márciusban újabb 5 éves büntetésre ítélték, ami ellen fellebbezett.
Számos legenda köthető személyéhez, de tény, Stadler Józsefet mindig szerették Akasztón és környékén, mert munkát biztosított az embereknek. Mint azt azon az első interjún is mondta: „ennek a csapatnak a lehető legtovább kell jutni, hogy a lehető legtöbb embernek biztosítson megélhetést”
Stadler József múlt héten, saját könyve dedikálásán lett rosszul, komába esett, ma hajnalban pedig elhunyt.
Biztos, hogy számos, a törvény megítélése szerint rossz dolgot tett, sőt, az is elképzelhető, hogyha nem fog bele a foci-bizniszbe – szerezve ezzel rengeteg rosszakarót - akkor még sikeresebb lett volna, de az is biztos, hogy rengeteg emberrel tett jót.
Épp ezért biztos, hogy a szombati temetésén rengetegen lesznek.
Vélhetően olyanok is, akiknek semmi keresnivalójuk sem lenne ott!
Kardos József: Külföldön kellett volna próbálkoznom Nem akar osztrák válogatott lenni a Rapid magyar tehetsége