16 06 2017
Én magam is megemeltem a kalapom akkor, amikor a Bernd Storck vezette válogatott a kapitány két két mesteri húzássának köszönhetően kétszer is legyőzte Norvégiát a pótselejtezőben. Akkor meg még inkább, amikor az Európa-bajnokságon nagyszerűen szerepelt a magyar válogatott. Ám azt akkor sem tagadta senki, hogy az a válogatott a Dárdai Pál által lerakott alapokra épült. Storck igazából az Eb óta járja a saját útját, építi a saját csapatát, de azok a fránya eredmények - melyek többet jelentenek minden kimondott vagy leírt "smúzolós" szónál - azt bizonyítják, ez nagyon rossz út. Nagy kérdés, hogy az MLSZ-ben miért gondolják úgy, hogy Storck megérdemel még egy esélyt?
A magyar futball egyik legnagyobb hibája, hogy a múltban élünk. Természetesen tisztelni és gondozni kell a múlt nagy játékosainak emlékét, de nálunk még mindig mindenkit Puskáshoz és az Aranycsapathoz hasonlítunk.
No és 2017-ben a 2016-os teljesítményhez.
Kimondva-kimondatlanul, de Bernd Storck azért maradhatott szövetségi kapitány, mert tavaly kivezette az Eb-re a csapatot, ám ha ezt az indoklást elfogadjuk, akkor azt kell mondanom, hogy még mindig Mezey Györgynek kellene ülni a kispadon, mert ő meg 1986-ban a vb-re vitte ki a csapatot, úgyhogy egész életre szóló felmentést kaphat minden kínos zakó alól.
Persze, ez csak játék a szavakkal, a tények azonban még rosszabb, borúsabb képet mutatnak.
Bernd Storck alatt a magyar válogatott hat mérkőzést nyert meg, hétszer játszott döntetlent és hat alkalommal kapott ki. Ez összesen 31,6 százalékos teljesítmény. Ezzel a német szakember a harmadik legrosszabb szövetségi kapitány a magyar futball történelmében, ha azokat az edzőket vizsgáljuk, akik legalább 10 meccsen ültek a válogatott kispadján.
Nála rosszabb mutatója csak Verebes Józsefnek és Stobe Ferencnek (aki 1904 és 1908 között volt kapitány) van!
Sőt, ha azokat a kapitányokat nézzük, akik legalább öt meccsen ültek a kispadon, akkor is az ötödik legrosszabb mutatóval rendelkező kapitány Storck.
Hangsúlyozom: 1902 óta!
Még egyszer mondom: mindezt úgy, hogy a magyar futball elmúlt 30 évének legnagyobb sikere az ő nevéhez is köthető, és ezért minden dicséretet és elismerést megérdemel, ám azt senki nem tagadja, hogy a pótselejtezőn és az Eb-n látott csapat még a Dárdai Pál által lerakott alapokra épült. Igaz, Storck belenyúlt a csapatba, igaz, hogy húzott váratlant – például Kleinheisler beállításával – de egyrészről azóta látjuk, hogy Kleinheisler pont olyan gyenge futballista, mint ahogy azt korábban állították róla, csak volt két jó meccse (két meccse másfél év alatt!), másrészről azóta Storck egyetlen váratlan húzása sem jött be!
Nem mellesleg Storck igazi csapata az Eb után alakult ki, de így még rosszabb a kép, hiszen azóta döntetlent játszottunk Feröeren most meg kikaptunk Andorrától, átélve ezzel a magyar futball eddigi legnagyobb szégyenét.
Storck vezetése alatt az Eb óta mindössze Lettországot és Andorrát sikerült legyőzni. Nem mellesleg az azóta lejátszott 8 meccsből ötön még csak gólt sem rúgtunk!
Itt kell megjegyezni, hogy bár korábban azt írtam, hogy Storcknak azonnal le kellett volna mondani a meccs után, kiderült, ezt a szakember meg is tette, csak Csányi Sándor ezt már akkor nem fogadta el. Azzal, hogy erről egyetlen szót sem szóltak, újabb jó nagy egyest érdemelt ki a szövetség, hiszen amellett, hogy kommunikációból ismét nagyot buktak (és itt nyílván nem a kommunikációs osztály munkatársaira gondolok), látható, hogy hat napig hülyének nézték a magyar szurkolókat.
Mert ugye abban mindenki egyetért velem, hogyha a zakó után nem fogadták el Storck lemondását, akkor szinte borítékolható volt, hogy tegnap sem fogadják el!
Ezek után azt állítani, hogy Storck szövetségi kapitányként nagyszerűen szerepel – nos, minimum pofátlanság. Ez a mondat azt feltételezi, hogy az általam nagyon tisztelt Csányi Sándor vagy egyáltalán nincs tisztában az eredményekkel, vagy pont nem érdekli az, miként az sem, mit szólnak ehhez a szurkolók.
A makacs tények ismeretében pedig nem túlzás azt állítani, hogy Bernd Storck pályafutásának legnagyobb sikere, hogy tegnap szövetségi kapitány maradhatott. Azt meg igen hangosan szeretném hozzátenni, hogy azok, akik ezt az andorrai vereséget és az MLSZ tegnapi döntését bármilyen módon megpróbálják megmagyarázni, jó színben feltüntetni, csak tovább mélyítik a válságot.