03 03 2017

Váradi Zsolt és barátai nem mindennapi feladatra vállalkoztak. Tetszhalott állapotból próbálják újraéleszteni Zugló egyik legrégebbi amatőr futballklubját, a Róna SC-t. Az első lépéseket már megtették, a csapat szeptember óta a Budapest-bajnokságban szerepel, ám ami ennél is fontosabb: egy összetartó, baráti társaság van kialakulóban, a meccsekre a családtagok is elkísérik a játékosokat.

Együtt a csapat (Fotó: Máté Krisztián)

A Róna SC története több mint négy évtizedre nyúlik vissza, ám a zuglói csapat eddig az amatőrbajnokságban szerepelt. Ez idő alatt több változáson ment át a klub, a hivatalos információk szerint 2015-ben beolvadt a Goldball csapatába, és annak tartalék gárdájaként működött tovább. Váradi Zsolt több kisebb megszakítással évekig játszott a csapatban, és tavaly nyáron úgy érezte, itt az ideje, hogy a csapat újra a saját lábára álljon.
– Persze nem ment minden könnyedén, mert bár évek óra focizom, sportvezetőként még igazán kezdő vagyok, miként a barátaim is, akik segítenek – mondta lapunknak Váradi Zsolt. – Így majdnem kifutottunk az időből, hiszen közülünk senki nem tudta igazán, hogyan kell igazolásokat csináltatni, pályát bérelni és hasonló dolgokat csinálni, amelyek eddig a háttérben történtek. Szerencsére a szövetségben mindenki segített, így sikerült elindulnunk a bajnokságban.
A csapat a magyar futball legalsó osztályában, a Budapest IV.-ben szerepel, és bár a telet a nyolcadik helyen töltötték, Váradi Zsolt szerint nekik nem elsősorban az eredmény a fontos.
– Aki pályára lépett már, az tudja, a meccsen mindenki nyerni akar, de nálunk az a lényeg, hogy barátok vagyunk, együtt töltjük a hétvégét, és közben jól szórakozunk. A meccsekre eljönnek a családtagok, a gyerekek is, és a lefújás után nem rohanunk haza, hanem együtt töltjük a napot, családostól.
Váradi Zsolt elmondta, különleges szabályokat hoztak, hogy a közösség igazi közösség maradjon.
– Számos olyan csapatban játszottam már, amelyben egy idő után külön csoportok, klikkek alakultak ki, és ezt nem szeretnénk. Épp ezért nálunk például nincs edzés, csak akkor, ha a nagy többség ráér. Állandó csapatkapitány sincs, minden héten más viseli a karszalagot. A feladata pedig nem abban merül ki, hogy kivezeti a csapatot a pályára, hanem ő hozza a sört, az üdítőt és a vizet a csapatnak.

Szabó György megmondta a tutit – és az most valóban tuti Hajrá Kerület, első a becsület!