mifocink

Magyar futballról érdekek nélkül

Leánykérés a gépen, avagy így utaztak a szurkolók Feröerre

Kissé hülyén néztek rám reggel a metrón. Volt, aki rövidgatyában és pólóban sietett a dolgára – én meg bakancsban, pulóverben, mellényben igyekeztem a reptérre. Merthogy az Magyar Sportújságíró Szövetség és az MLSZ közös pályázatának köszönhetően a helyszínen szurkolhatom ki a magyar válogatott feröeri sikerét.


A reptéren már 9 óra magasságában gyülekeztek a piros-fehér-zöld sálakba burkolózó szurkolók. Fiatal és idős, nő és férfi. Egy a közös bennük. A labdarúgás szeretete. Pontosabban a magyar válogatott szeretete. A Feröer-szigetek elleni világbajnoki selejtezőre is majd egy repülőnyi szurkoló utazott. Köztük voltam én is.


- Franciaországban is az összes meccsen ott voltunk, egyértelmű volt, hogy Feröer-szigetekre is elutazunk – mondta egy húsz év körüli lány. – Kedvenc magyar klubcsapatom nincs, szívesen járok a Ferencváros meccseire, de a Vasas bajnokiján is előfordulok. A válogatott viszont más. Minden meccsen ott vagyok. Itt igazi futballhangulat uralkodik, megszűnnek a klubérdekek.

Ugyanezt emelet ki az a fiú is, aki Szegedről utazott fel Budapestre, hogy onnan elrepüljön a mérkőzésre.
- Lassan kialakul egy törzsgárda, mindig együtt megyünk a nemzeti csapat meccseire. Barátok vagyunk, szurkoljunk bármelyik klubcsapatnak, itt egy a fontos: hogy nyerjen a válogatott.



Kis szépséghiba azért csúszott az utazásba: mellettem ült az MSUSZ elnöke, és kár szépíteni, Szöllősi Gyuri nem épp a szurkolók kedvence. Persze, biztosan lehet rá rosszat mondani – mint ahogy mindenkire - , de egy biztos: végtelenül korrekt, rendes, családszerető ember. Aki ráadásul egy birka türelmével tűrte, ahogy néhány kapatos szurkoló beleköt, uram bocsá’, az anyukáját veszi a szájára.
Van ilyen - mondta.



Örömteli esemény is történt a gépen: előbb Papp Csillát köszöntötte a pilóta a 30. születésnapja alkalmával, majd barátja hirtelen letérdelt elé, és megkérte a kezét.
Csilla pedig könnyek közt mondott igent.

Leszállás után aztán 30 másodperccel biztossá vált, hogy jól taktikáztam reggel: a repülőtéren lényegében 45 fokban esett az eső, melynek köszönhetően kb 15 másodperc alatt ázott ár a farmerem.

Nincs kifejezetten szép idő, reméljük azonban, hogy estére kisüt a nap – mégha képletesen is, csak a csapat felett.

Mert ez azt jelentené, hogy megtettük a világbajnokság felé vezető út első lépését.



Bernd Storck: Az Eb a múlt, Feröeren a nulláról kezdünk Szép volt – magyar szurkolók! A többi? Inkább hagyjuk!