23 06 2015
Ahogy arra egy korábbi írásomban is utaltam, a magyar futball felemelkedéséhez stratégiailag fontos lépés kell, hogy legyen az amatőr futball fejlesztése, támogatása is. Ez a kijelentés több szempontból is megállja a helyét.
Minél fejlettebb, elterjedtebb és népszerűbb az amatőr foci, a profiknak is annál nagyobb lesz a merítési lehetősége a játékosokat, szurkolókat és a szponzorokat tekintve is. Ezekkel párhuzamosan értelemszerűen emelkednének a bevételi
források is, amiket fel lehetne használni további fejlesztésekre profi, amatőr és utánpótlás szinten is. Ezen túlmenően a sport egészségre gyakorolt hatását és közösségépítő erejét is érdemes említeni.
Látható, hogy ez egy korántsem elhanyagolható téma, még akkor sem, ha viszonylag kevés szó esik róla a sportsajtóban. Szerencsére az MLSZ-nek is vannak az amatőr futball fejlesztésére irányuló törekvései.
Pályaépítési, sporttelep-felújítási programot hirdettek, valamint újraélesztették a korábban népszerű, ám beszüntetett Bozsik-programot. Ezek finanszírozása jelentős mértékben TAO- pénzekből történik. Kérdés, hogy mi lesz a TAO után?
A gazdasági helyzet hatása
Bármennyire is „dübörögjön a pannon puma”, az utóbbi évtizedekben nem jutott pénz az amatőr futball támogatására és fejlesztésére. Amíg „sógoréknál” minden falusi csapatra 4-5 helyi vállalkozó jut szponzorként, itthon már gazdag csapatnak számít, ahol egyet is találnak.
Ez meg is látszik a legtöbb pálya és öltöző állapotán, valamint a rendelkezésre álló felszereléseken, vagy éppen azok hiányán. Sokan küzdenek megélhetési gondokkal, így nem szívesen áldoznak még sportra is az alapvető (vagy egyéb) szükségletek mellett, az esetleges tagdíjat pedig nem tudják befizetni. A legtöbb egyesület nem tudja biztosítani a megfelelő, jó minőségű felszerelést, és nem mindenki engedheti meg magának a több tízezer forintos futballcipőket, edzőmezeket, melegítőket, stb.
Az amatőr klubok költségvetése a szerény bevételi források mellett igen szűkös. Az önkormányzatoktól remélhetnek némi pénzt, ami persze nem sokra elég. Ezen felül az adó 1 százalékából és jegybevételekből befolyó összegek elenyészőek. Ha nincs szponzor, nagyon nehéz a fenntartás. Mindezek mellett a mérleg másik oldalán ott vannak a közüzemi díjak, a bírók díja, a pályahitelesítés, a fenntartási költségek, az játékengedélyek kiváltása, a sportorvosi engedély, az utazási költségek, felszerelések (labda, háló, szögletzászló például).
Látható, hogy nem egyszerű megtalálni az egyensúlyt. Ezeket a problémákat kellene az MLSZ-nek hosszútávon orvosolnia.
Változások a társadalomban
További problémákat okoznak a társadalomban bekövetkező változások. Korábban nem volt elterjedt a három- és a folyamatos műszak, most ez az általános. Még tíz évvel ezelőtt is az volt a jellemzőbb, hogy a dolgozó emberek többsége délután háromra hazaért, a mostani munkarend azonban megnehezíti az aktív sportolást. Persze a 60-as, 70-es években, amikor a gyárakban szintén három műszakban dolgoztak az emberek, még más volt a hozzáállás - igaz, más volt az amatőr - és céges - futball támogatottsága is.
Ma már éjszakás műszak előtt nem szívesen mennek edzésre, délutános héten pedig eleve nem is tudnak.
Gyermekkoromban nem sok lehetőségem volt a szórakozásra, a sport volt az egyetlen, ami tartósan le tudott kötni. Mára már a szórakoztató elektronika hatalmas teret nyert. A fárasztó munka után sokan már nem sportolnának szívesen, inkább beülnek a TV vagy a számítógép elé. A gyerekek pedig eleve ezek előtt a készülékek előtt nőnek fel. Eléggé kitárult a világ, számtalan lehetőség van a szórakozásra, energiánk lekötésére, és miután a futball a már leírt okok miatt sem elég vonzó, inkább mást választanak.
Megfigyelhető egyfajta bezárkózási folyamat is. Egyre többen és többen távolodnak el a különböző társaságoktól, nem akarnak újabb közösségek tagjai lenni, és megfelelni újabb elvárásoknak. Inkább választanak egy könnyebb utat.
A profi futball kudarcai
A magyar élvonal színvonaltalansága, a válogatott - bár most épp fellendülőben van a nemzeti válogatott - sorozatos kudarcai kiábrándították a szurkolókat és sportkedvelőket a futballból. Nagyon nehéz a közelmúltból példaképeket találni. A külföldi szupersztárok és gigaklubok pedig szinte elérhetetlen messzeségben vannak az egyszerű emberek számára. Így a fiataloknak nehéz motivációt találni, hogy futballozni kezdjenek. Ha végre sikerülne hangosabb sikereket elérni klub- és válogatott szinten, valószínűleg Magyarországon is kitörne a futball-láz. Minden kisgyerek Gera Zoli és Dzsudzsák akarna lenni.
Persze ezen a ponton visszatérhetünk oda, hogy a profi futball hosszútávú sikeréhez is az amatőr focin keresztül visz az út.
Remélem, egy napon a végére érünk.
MLSZ: "A Nyíregyháza közleménye pont olyan komolytalan, mint a licenckérelem volt" Juve-sztárok is érkeztek az Fradi-ünnepre