mifocink

Magyar futballról érdekek nélkül

Stadionok lesznek – csapatok, amelyek bennük játszanának, nem

Mint az a múlt héten kiderült, nemes egyszerűséggel átverés volt az új Puskás Ferenc Stadion, mert abban a formában, ahogy azt alig egy éve bemutatták, soha nem készül el. Egyrészről nem tudják tartani a határidőket, másrészről nincs is rá pénz. Persze, más stadionokra van – a 16 ezres Mezőkövesdnek például ötezres arénája lesz – az NB II-ben. Persze, nem csak ez az egy példa adott.

Hogy Pápán mi lesz a futball sorsa, azt még talán a pápaiak sem tudják. A tulajdonos előzetesben, licencengedély az „ablakban”, a csapat csont nélkül esett ki az NB I-ből. Jelen állás szerint irány az NB III, no persze csak akkor, ha lesz valaki, aki megveszi a klubot.

Ha nem, akkor megye III.

No, ott nem mindennapi stadionja lesz a városnak, hiszen az állam korábban már „odaítélt” potom 800 millát stadionrekonstrukcióra, januárban pedig már bemutatták, hogy is néz majd ki a stadion. Az, hogy ki fog benne játszani, senki nem tudja.


A Kecskemét pont abban a helyzetben van, mint a Pápa, azzal a kivétellel, hogy a csapat elméletben jövőre is NB I-es lehetne, ha megkapta volna a licencet. Csakhogy nem kapta meg, és ezen csak a kecskeméti vezetők csodálkoztak ebben az országban. A klubvezetők elmondták, nagyon büszkék az elmúlt évek eredményeire, ám biztos nem a pénzügyi mérlegre gondoltak. Merthogy az minden évben negatív volt, olyannyira, hogy a játékosok hónapokig nem kaptak fizetést, így már az is csoda, hogy az MLSZ eddig szemet hunyt a klubvezetők folyamatos szerződésszegésén.

Persze, licencmegtagadás ide, állandó tartozások oda, Kecskemétre is jutott 800+350 millió forint. A focipályát eddig futókör vette körül, ezt eltüntetik, hogy a nézők közelebb legyenek a pályához. De hogy a stadionból kiszoruló atléták is érezzék a törődést, ezért ők külön létesítményt kapnak. Csapatot Kecskemétre sem tud adni az állam (bár még ez az idő is eljöhet).

Így néz majd ki a kecskeméti stadion

Azt, hogy mennyire nem figyelnek oda a pénzek odaítélésénél, az bizonyítja, hogy a két év alatt két osztályt zuhanó, idén az NB II-ből is kieső Kaposvárnak is jut egymilliárd. Pont annyi, mint a szintén licenc nélküli, így jelenleg jövőre az NB III-ban szereplő Pécsnek.


No és majdnem annyi, mint az „új felcsúti” csapatnak, azaz az NB III-ből az NB II-be igyekvő Kisvárdának. A városban 2500 férőhelyes, UEFA III-as kategóriájú, fedett nézőteres, fűtött talajú és villanyvilágítással ellátott létesítmény 920 millió forintból valósul meg. A stadion a maga kategóriájában utánpótláskorú válogatott mérkőzések, NB I-es mérkőzések és akár Európa-liga-selejtező-találkozók megrendezésére is alkalmas lesz. Gyorsan tegyük hozzá, a stadion építése kiérdemelte a „Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű” jelzőt, amin csak az csodálkozik, aki nem tudja, hogy Seszták Miklós, hazán nemzeti fejlesztési minisztere – minő véletlen – kisvárdai.

Véletlenül szintén a Fideszhez köthető Tállai András – nem mellesleg a Mezőkövesd elnöke. Egy évvel ezelőtt írtam, hogy jó pár évnek el kell telnie ahhoz, hogy a csapat a tavalyi kiesés után visszajusson az NB I-be, és igazam is lett. Bár egy ideig harcban álltak a feljutásért, már olyan messze vannak az első osztálytól, mint Makó Jeruzsálemtől. A gond nem itt van, hanem ott, hogy amíg két éve, a feljutás után az állam egymilliárdot pumpált a stadionba, hogy lehessen ott meccset játszani, addig most újabb százmilliók érkeznek a számlára azért, hogy ahogy Tállai mondta, „egy olyan stadiont szeretnénk építeni, ami országosan is megállja a helyét. Az a célunk, hogy az UEFA előírásoknak is megfeleljen a létesítmény, tehát nemzetközi mérkőzéseket is lehessen rendezni. Lényegében most fog elkészülni a főlelátó, így azok a szurkolók is visszatérhetnek majd ide, akik korábban ezen az oldalon nézték az összecsapásokat. Bízom benne, hogy sokszor lesznek telt házas mérkőzések”

Ez a telt ház 5000 főt jelent – egy olyan városban, ahol 16 ezren laknak.



 

Nem egyszerű a győri helyzet sem. Az ETO Park az ország egyik legmodernebb, hitelből épített stadionja – az első Orbán-kormány adott 900 milliót, amihez 500 milliót adott a város, majd 17 milliárdos állami hitelt az MSZP kormány – amelyben egyáltalán nem biztos, hogy bármilyen meccs is lesz jövőre. A győri tulaj a pápaihoz hasonlóan „hűvösön” van, a csapatot, vagy legalábbis az utánpótlást a helyi futsal csapat mentette meg, következő bajnokságban az NB III-ban játszanak. Ott van még a Gyirmót, amely csapat, úgy néz ki, ismét eljátszotta az első osztályba kerülés esélyét. Egyszer ugyan sikerült a feljutás, ám akkor adminisztratív okokból nem játszhatott a csapat az NB I-ben, azóta pedig nem sikerül olyan helyen végezni a bajnokságban, hogy beteljesüljön az álom. Most még megvan az esély, de ehhez kell a Békéscsaba utolsó fordulóbeli bénázása is, amire valljuk be, kevés az esély. Persze, zsé az van: stadionkorszerűsítésére 600 milliót kaptak az államtól, átlagban 600 néző előtt játsszák a hazai meccseiket.

A gyirmóti stadionnál már dolgoznak

Félreértés ne essék, én is úgy gondolom, hogy kellenek az új, felújított stadionok – de azt is látom, hogy az arányokat nem sikerült eltalálni.

Nem csak Mezőkövesden, hanem úgy általában.

És ez még csak a jéghegy csúcsa.
Láthatjuk, hogy egy csomó olyan helyre tolnak százmilliókat, ahova, valljuk be őszintén, kis túlzással felesleges. Persze, a Puskás Ferenc Stadion felújítására nincs pénz.
Ahogy Fürjes Balázs kormánybiztos mondta: méretében, tömegében, műszaki megoldásaiban és funkcióiban egyaránt nehezen megvalósítható épülettervvel találkoztam, amelynél az átadási határidő és a költségkeret betartása rendkívül kockázatosnak tűnt, így az épület ésszerűsítése mellett döntöttünk.

Nos, ésszerűsíteni máshol is bőven lehetne.

 



Óriási magyar footgolf siker: Podusil György második lett a világ legnagyobb pénzdíjas versenyén Hova tűnt Garancsi István? - A Vidi tulajdonosa el sem ment a Magyar Kupa döntőre