mifocink

Magyar futballról érdekek nélkül

37 év után lehet magyar tagja az UEFA vezetőségének

Csányi Sándor is pályázik az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) végrehajtó bizottsági tagságára. A 39. rendes tisztújító közgyűlés kedden lesz, Bécsben, ahol Michel Platinit is újraválasztják. Informátoraink magyar sikert jósolnak, de mi azért óvatosak vagyunk. Volt már az UEFA-nak magyar alelnöke, sőt elnöke is, de nagyon régen. Szöllősi György, a FourFourTwo és a fourfourtwo.hu főszerkesztőjének, és Tóthpál Zoltán, a FourForTwo szerkesztőjének elemzése.

 


Csányi Sándornak nagy esélye van arra, hogy beválasszák az UEFA legfontosabb testületébe


Sebes Gusztáv, az Aranycsapat legendás szövetségi kapitánya 1954-ben egyike volt az UEFA-t, a FIFA-n belüli európai szövetséget Svájcban, a világbajnokság „melléktermékeként” megalapító sportvezetőknek, s mint a folyamat egyik irányítóját, mindjárt alelnöknek választották. Tegyük hozzá, a kommunista sportvezetőnek nagy tekintélyt kölcsönöztek az Aranycsapat, a magyar futball és általában a magyar sportsikerei, de franciául is kiválóan beszélt, ami akkoriban még döntő jelentőségű volt az alakuló UEFA-nál. A pozíciót 1960-ig töltötte be (ekkor egyébként még csak három főállású alkalmazottja volt a ma négyszáznál is több munkatársat foglalkoztató, Párizsból Bernbe, majd Nyonba költöző szervezetnek), és ugyaneddig volt a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnöke is, vagyis nála is azt látjuk, mint később Barcs Sándornál, hogy alighanem idehaza vetettek véget a nemzetközi karrierjének, miután Magyarországon elpárolgott az ötvenes években szerzett, sokáig kikezdhetetlen tekintélye.

Sebes – egy sor szocialista ország és az UEFA képviseletében – alelnöke volt annak a bizottságnak is, amely Párizsban előkészítette és létrehozta a Bajnokok Ligája elődjének számító Bajnokcsapatok Európa-kupáját, amelynek első sorozata 1955 őszén indult útjára.



Sebes Gusztáv részt vett az UEFA létrehozásában


Sebes visszahívása után két évvel, 1962-től ismét volt magyar tagja az UEFA végrehajtó bizottságának a korábbi kisgazda politikus (de a Rákosi és Kádár-rendszerben is végig országgyűlési képviselő és MTI-vezérigazgató) MLSZ, majd Rádió-, majd MÚOSZ-elnök, Barcs Sándor személyében, aki már korábban nagy fegyvertényt hajtott végre: javasolta az UEFA-nak a Kupagyőztesek Európa-kupája létrehozását – sikerrel.

Amint 97 éves korában bekövetkezett halála utáni portrénkban a FourFourTwo magazinban írtuk, „Barcs Sándor az MLSZ elnökeként 1958-ban osztrák támogatással vitte be a kontinens szövetségébe a nemzetközi kupagyőztes csapatoknak szervezendő európai kupa gondolatát. Két évvel később már a KEK-bizottság tagjaként, többek között Artemio Franchival, a későbbi UEFA-elnökkel dolgozott együtt. 1962-ben beválasztották a végrehajtó bizottságba. Ekkortól már ő lett a KEK-bizottság és a technikai bizottság elnöke is. 1968-ban az UEFA első elnökhelyettesének választották, és 1971-72-ben Gustav Wiederkehr elnök halálát követően megbízott elnökként szolgált. Közben szerepet vállalt az edző- és a játékvezetői bizottságban is. 1972-ben a kongresszusnak otthont adó Olaszországban, a házigazda Franchival szemben indult az elnöki székért. A skandinávok és a britek rá szavaztak, de a keleti blokk Franchit támogatta. Barcs túlontúl önálló személyiség volt – állapítja meg az FFT cikke. -– 1974-ben még beszavazták a végrehajtó bizottságba, de négy év múlva – magar javaslatra – már nem jelölték. Itthon a moszkovita Biszku Béla közbenjárására »meg kellett őt védeni a szervezeten belül ellene fordulóktól«. Ez magyarul azt jelentette, hogy Barcs túl messzire ment. Mi is történt valójában? Felvetődött a gyanú, hogy az olasz maffia játékvezető-istállót tart széles nemzetközi szereplőgárdával. Barcs mint a szervezet elnöke vizsgálatot kezdeményezett, de azt ő sem gondolhatta, hogy a szálak keletre is elvezetnek, egészen Zsolt Istvánig, a budapesti FIFA-bíróig (és persze az olasz futball kétes hírű kijáróemberéig, Solti Dezsőig). Zsolt élvezte a belügy (és még ki tudja, mi) támogatását, így Barcsot idehaza levették a napirendről. De hogy mennyire igaza volt, azt bizonyítja, hogy ezen a közgyűlésen megválasztották a FIFA játékvezető-bizottsága elnökének. Sőt Sir Stanley Rous mellett ő lett az UEFA második örökös tiszteletbeli tagja.”



Barcs Sándor javasolta az UEFA-nak a Kupagyőztesek Európa Kupájának látrehozását


Magyarul: a jelek szerint az olasz maffia és a magyar titkosszolgálatok együttműködésével kiiktatták őt az Itáliában megrendezett, olasz elnököt választó közgyűlésen. A széles látókörű, művelt, angolul kiválóan beszélő Barcs az UEFA megbízott elnöke, rövid ideig az európai foci első számú irányítója volt, de hamar díszpintyet, tiszteletbeli tagot csináltak belőle, s a Biszku-vonal kegyeltje, a véresszájú kommunista Kutas István vette át az irányítást itthon, az MLSZ-ben is.

Azóta, 1978 óta nincs magyar tagja az UEFA felső vezetésének, a szervezetet irányító jelenleg 17 tagú végrehajtó bizottságnak (az elnök mellett 15 tagot választ az 54 UEFA-tagállamból álló közgyűlés, s a női bizottság elnöke, egy hölgy automatikusan teljes jogú tagjává válik az elnökségnek.)

A legutóbb dr. Bozóky Imre próbált meg MLSZ-elnökként, Csányi Sándorhoz hasonlóan bekerülni az UEFA végrehajtó bizottságába, őt azonban 2002 áprilisában, a stockholmi kongresszuson nem választották be a legbelsőbb körbe, sőt kimondottan csalódást keltő, kevés szavazatot kapott.



Dr. Bozóky Imre 2002-ben megpróbált bekerülni a végrehajtó bizottságba, de nagyon kevés szavazatot kapott


A mostani választás is hasonló szabályok szerint zajlik majd, mint 2002-ben, a Michel Platini elnök vezette irányító testületben ezúttal is hét üres szék van, ezek egyikét szeretné képletesen elfoglalni az MLSZ elnöke. A legnevesebb induló kétségkívül az 1998-as vb horvát gólkirálya, Davor Suker, aki miután felhagyott az aktív labdarúgással, sportvezetői karriert épített, Zágrábban saját futball-akadémiát vezet, 2012 óta pedig – amióta tudatosan, az utódjaként felépítve átadta neki a stafétabotot a nemzetközi foci egyik legnagyobb tekintélyű sportvezetője, az azóta elhunyt korábbi horvát elnök Vlatko Markovic – a Horvát Labdarúgó-szövetség elnökeként dolgozik.

Nem túlzás, a pályázók között Suker a kakukttojás, őt leszámítva ugyanis csak a bolgár válogatott egykori kapusának, Boriszlav Mihajlovnak van jelentősebb futballista-múltja. Amúgy van a jelöltek között egy svájci bíró, portugál ex-kosárlabdázó, norvég tanár és ukrán oligarcha is. S ismerősen csenghet még egy másik pályázó, a volt futballista, majd játékvezető, jelenlegi FIFA-alelnök, Angel María Villar neve, aki 1988 óta vezeti a Spanyol Királyi Labdarúgó-szövetséget, és Michel Platini elnök után az UEFA egyik legbefolyásosabb tagja. Villar is, mint többen mások, újra jelöltette magát, vagyis jelenleg is tagja a vb-nek, és nagy előnnyel indul a választáson az „újoncokkal” szemben.

Csányi Sándor – aki éppen négy nappal a tisztújító közgyűlés előtt, pénteken volt 62 éves, vagyis akár még két ciklusban is megválaszthatják a hetvenéves korhatár betöltése előtt– egy néhány héttel korábbi, az AP-hírügynökségnek adott exkluzív interjúban már beszélt arról, miért döntött az indulás mellett: „Úgy érzem, tudok segíteni, azonban akkor sem leszek csalódott, ha esetleg nem választanak meg. Így is van elég munkám...”



Csányi Sándor újabb nagy sportdiplomáciai sikerre készül


Az AP cikke akkor megemlítette, hogy az MLSZ elnöke második nagy győzelmére készül az UEFA-ban azt követően, hogy Budapest szeptemberben elnyerte a jogot arra, hogy a 2020-as Európa-bajnokság egyik rendező városa legyen.

A szabályok szerint a tizenkét pályázó közül heten kerülhetnek be a most a testületbe, továbbá elnökválasztás is lesz (a másik nyolc választott vb-tag mandátuma két év múlva jár le, az ő helyükre akkor lehet pályázni), a választás során az UEFA tagországai egy-egy szavazattal rendelkeznek, s az lehet vb-tag, aki legalább 28, vagyis ötven százalék plusz egy szavazatot kap, s addig szavaznak, fokozatosan csökkentve a mezőnyt a legkevesebb szavazatot kapó jelöltekkel, amíg ki nem alakul a hét új mandátum.

Az újraválasztható alelnökök, Villar és az ukrán Szurkisz visszakerülése szinte biztosra vehető, a nagy öreg Senes Erzik helyett új török jelölt indul, szintén esélyes, a bolgár és a svájci jelölt újraválasztása is sanszos, a nagyon erős portugál, Fernando Gomes pedig meghívott megfigyelőként eddig is részt vett a végrehajtó bizottság munkájában, beválasztása szinte száz százalék. Ha így okoskodunk, akkor egy szabad hely marad, a román szövetségben félreállított, korábbi teljhatalmú Mircea Sandu helyett (csak a saját szövetségükben aktív sportvezetők lehetnek jelöltek, s országonként legfeljebb egy tagja lehet a vb-nek) nem indul új jelölt, s meglepetésre az orosz Szergej Furszenko helyett sem, de mint mondtuk, a portugál elnök beválasztása csaknem biztos.

Folytatva a gondolatmenetet, erre az egy helyre pályázik a norvég, a walesi, a skót, az izlandi és a világhírű horvát jelölt, Davor Suker, valamint hatodikként Csányi Sándor MLSZ-elnök. Ez így nem hangzik túl bíztatóan, forrásaink mégis azt állítják, jó esélye van a köztiszteletnek és nagy tekintélynek örvendő, a külföldről is élénk érdeklődéssel kísért magyar futballreformot vezető magyar bankvezérnek, Magyarország talán leggazdagabb emberének, hogy beválasszák őt az UEFA legfontosabb testületébe, mielőtt feltehetően MLSZ-elnökként is újraválasztják április elején. Bízhatunk abban is, hogy a török és a bolgár, sőt talán a svájci jelölt megválasztása sem biztos.

Michel Platini elnöknek, a volt kiváló francia Európa-bajnok futballistának is most jár le a mandátuma, neki azonban egyetlen elnökjelöltként nincs oka aggodalomra a választás és harmadik négyéves elnöki ciklusa előtt. Az UEFA elnöke egyben automatikusan a FIFA alelnöke is lesz, s a keddi, bécsi kongresszuson választanak további két európai FIFA-alelnököt és egy FIFA vb-tagot is. Itt Villar spanyol elnök és a német Wolfgang Niersbach helye biztos, csak a briteknek fenntartott alelnöki helyért van közdelem a skót és a walesi jelölt között.

Az FFT természetesen ott lesz Bécsben, ahol már hétfőn is ülésezik z UEFA vezetősége, s kedden első kézből számolunk be a magyar futballt is érintő kongresszusi választásról.


Lejáró mandátumok az UEFA végrehajtó bizottságában: Şenes Erzik (Törökország), Angel María Villar (Spanyolország), Hrihorij Szurkisz (Ukrajna) – alelnökök; Szergej Furszenko (Oroszország), Peter Gilliéron (Svájc), Boriszlav Mihajlov (Bulgária), Mircea Sandu (Románia) – tagok.


Az új jelöltek névsora:
Csányi Sándor (Magyarország), Peter Gilliéron (Svájc), Fernando Gomes (Portugália), Yngve Hallèn (Norvégia), Trefor Lloyd Hughes (Wales), Boriszlav Mihajlov (Bulgária), Campbell Ogilvie (Skócia), Davor Suker (Horvátország), Hrihorij Szurkisz (Ukrajna), Geir Thorsteinsson (Izland), Angel María Villar (Spanyolország), Servet Yardimci (Törökország).


Szöllősi György, Tóthpál Zoltán (fourfourtwo.hu)



A németek szerint nyártól Dárdai csak a Hertha edzője lesz Csányi Sándort beválasztották az UEFA végrehajtó bizottságába!