mifocink

Magyar futballról érdekek nélkül

Edzésmódszer, kicsit másképp

A Coerver edzésmódszert a világ összes nagy futballcsapatánál használják, immár lassan több, mint harminc éve. A honi edzők a Gödöllőn rendezett edzői konferencián ismerkedhettek meg tüzetesebben is a módszerrel.


 

 


A gyerekek élvezték az edzést, és a végére el is fáradtak, pedig nem volt benne száraz, labda nélküli futás




A rendszert a holland Wiel Coerver fejlesztette ki. Az a Wiel Coerver, aki 1974-ben a Feyenoorddal megnyerte az UEFA Kupát. A módszer abból indult ki, hogy a labdarúgók technikai tudását nem csak a veleszületett tehetség határozza meg, hanem az fiatal korban tanítható, így az alaptudást tekintve sokakból lehet hasonlóan jó labdarúgó, mint annak idején Johan Cruyff vagy Pelé volt vagy épp napjainkban Ronaldo és Messi. A Coerver-módszer az elmúlt évtizedekben a holland futballiskola alapjaként szolgál, de immár több nyugati országban is sikeresen használják az utánpótlás-képzésben.

- A Coerver Coaching egy olyan labdarúgó készségfejlesztő és képzési módszer, amely az összes korosztálynál alkalmazható, de különösen az 5-16 év közötti játékosok képzésénél javasolt dinamikusan fejlődő, átfogó és játékorientált képzési program, amely az egyéni készségek és képességek fejlesztésére, valamint a kis csoportos játékokra fókuszál – mondta a gödöllői egyetemen tegnap megtartott bemutatón – ami ma és holnap is folytatódik – az edzésmódszer instruktora, Austin Speight. 

Austin Speight egyébként nem oly rég egyébként egészen közelről látta a magyar felnőtt válogatott technikai tudását, hiszen Észak-Írország válogatottjánál szakmai tanácsadóként dolgozik, így ott ült a kispadon azon az Európa-bajnoki selejtezőn, melyen csapatunk 2-1-es vereséget szenvedett.

- A válogatottnál is ugyanaz a feladatom, mint a többi csapatnál, ahol dolgozom, azaz a játékosok egyéni, technikai képzéséért felelek. Erre pedig a coerver módszert használom – mondta az UEFA A liszenszel rendelkező edző, aki karrierje során többek között olyan neves játékosokkal dolgozott együtt, mint David Beckham, Steven Gerrard, Joe Cole és Frank Lampard. – Ez a módszer immár 30 éve fejlődik. A lényege az egyéni képzés, és természetesen már kisgyermek kórtól használható. A 4-6 éveseknél például a játék megszerettetését helyezzük előtérbe, így olyan szituációkat teremtünk, hogy a gyerek minél több gólt szerezzen egy foglalkozáson. Később, 7 és 11 év között már a készség-képesség elsajátítása a cél, így minél több, labdás feladatot adunk a gyerekeknek. Ez edzésenként 600-800 vagy ennél több labdaérintést is jelenthet, természetesen mind a két lábbal. A 12-16 éves fiataloknál már az a fontos, hogy a korábban megtanult technikai elemeket beépítsük a csapatjátékba, míg az ennél idősebbeknél jönnek a labdaügyességi játékok, az egy az egy, kettő a kettő vagy épp a négy a négy elleni szituációk.

Mint azt Austin Speight elmondta, a képzés korosztálytól függően egymásra épül, ám ez nem azt jelenti, hogy nem lehetne alkalmazni idősebb, felnőtt játékosoknál.
- Épp ellenkezőleg. Náluk is fel lehet építeni a programot, és heteken belül szemmel látható a javulás. Ez nem is csoda, hiszen a coerver módszer használatával egy edzésen négyszer-ötször több alkalommal ér labdába egy játékos, mint a hagyományos módszerrel. A lényeg, hogy ez a módszer fejleszti a játékosok ügyességét és technikáját, a futballisták gyorsabbak lesznek labdával és labda nélkül ennek hatására jobban fogják élvezni a játékot, tehetségtől függetlenül. Nem mellesleg a futball csapatjáték, de a döntő szituációkat az egyéni képességek döntik el. Ha megnézzük, hogy a kor nagy sztárja, Cristiano Ronaldo vagy Lionel Messi hogyan szerzik góljaikat, azt láthatjuk, hogy azok nagy többségben az egy az egy elleni szituációk után születnek. Sőt, ha valaki megnézi a Barcelona játékát, akkor láthatja, hogy a támadások végét lényegében „emberhátrányban” fejezi be a katalán csapat, azaz a támadó harmadban általában három Barcelona-játékos ver meg labdával hat-hét ellenfelet. Ez mind-mind a coerver módszernek köszönhető, ahol kifejezett hangsúlyt fektetünk az ilyen szituációkra. Sokan mondják, hogy például Ronaldo vagy Messi isten áldotta tehetség, és ez valóban így van. Ezt mi jéghegy effektusnak hívjuk, azaz a nézők a szurkolók azt látják, ahogy ezek a játékosok gólokat lőnek, sikereket érnek el, rekordokat döntenek. Ez a jéghegy csúcsa, a nagyobb részét viszont az a hihetetlen mennyiségű gyakorlás teszi ki, amit ezek a játékosok elvégeztek az évek során.


A bemutató edzésen minden feladatot labdával végzetek a fiatalok


A gödöllői előadáson Autsin Speight a gyakorlatban is bemutatta a módszer lényegét, azaz a megjelent szakemberek előtt a helyi csapat ifjúsági játékosainak vezényelt edzést. Olyan foglalkozást melyen a különböző játékszituációk voltak előtérbe helyezve, melyen a játékosok előbb lassan, majd lendületesen is gyakorolták a különböző technikai elemeket, melyen egyetlen méter labda nélküli futás nem volt, mégis a végére minden gyerek lihegett és elfáradt. Nem mellesleg több százszor ért a labdához.


 



Szalai-bukta Behívtak a TV-be