02 10 2014
Augusztus közepén derült ki, hogy a közelmúltban bevezetett reklámadó érinti a magyar futball, sőt, az egész magyar sport képviselőit is. Most az is kiderült, hogy az is reklámadóval terhelt, ha egy sportszergyártó cég fizet azért, hogy az ő mezében játsszon egy sportklub.
A nyár egyik sportgazdasági témája volt, hogy a Manchester United futballklub megegyezett az Adidas sportszergyártó céggel, amely a 2015-16-os idénytől kezdve tíz évre 750 millió fontért (291 milliárd forint) cserébe öltözteti az angol csapatot. Ez Magyarországon nagyon sokba kerülne egy klubnak.
A NAV augusztusi tájékoztatása szerint egy sportklubnak reklámadót kell fizetni, ha a „szponzorált sportegyesület sportoló mezén, versenyautón vagy egyéb sporteszközön feltünteti szponzora nevét, logóját, vagy ha a sportesemény helyén a szponzorok elnevezését, logóját tartalmazó táblákat, feliratokat helyeznek el, illetve hirdetéseikben, plakátjaikon, reklámjukban, meghívójukban, honlapjukon szintén megjelenítik szponzoraikat”. Hozzá kell tenni, mindez csak akkor válik adókötelessé, ha a teljes támogatás eléri az 500 millió forintot.
Most kiderült, hogy ebbe az 500 millió forintba beletartozik az is, ha egy sportszergyártó cég fizet azért a klubnak, hogy az ő felszerelésében lépjen pályára. Ebben a témában feltett kérdésünkre ugyanis a NAV a következőket válaszolta:
„Adóköteles kategóriába tartozik, ha egy sportszergyártó vagy bármely cég azért fizet, hogy az elnevezése, logója a sportegyesület mezein megjelenjen, és a megjelenés megfelel a reklámadóról szóló törvényben foglaltaknak. Mindez azonban nem feltétlenül jelenti, hogy a sportegyesületnek konkrét adófizetési kötelezettsége is keletkezik, ugyanis az 500 millió forintot meg nem haladó adóalap esetén a reklám közzétevője mentes az adófizetési kötelezettség alól. Más megítélés alá esik, ha magánszemély vásárol a sportszergyártó elnevezésével, logójával ellátott mezt. Ilyen esetben az adóalap nem értelmezhető, nem merül fel a reklámadó-kötelezettség.”
Az NB I-es labdarúgó csapatok üzleti titokként kezelik a sportszergyártóval – és a többi támogatóval – megkötött szerződéseket. Megkeresésünkre a Győri ETO-nál elmondták, a reklámadóval kapcsolatban több olyan kérdésre is várják a jogászoktól az állásfoglalást, ami döntően befolyásolhatja, hogy a klub mely szerződései tartoznak bele a reklámbevétel alapját jelentő összegbe. Hozzátették, a Győri ETO FC és az Adidas Budapest Kft. közötti szerződés pontjai között szerepel, hogy a szerződés tartalmát a felek üzleti titokként kezelik, így nem áll módjukban nyilvánosságra hozni, hogy milyen feltételekkel kapja a klub a mezt az adidastól.
Ennél csak egy kicsit voltak beszédesebben a Budapest Honvédnál. Az olasz Givova sportszermárkában szereplő kispestiek válaszában csupán annyi állt, hogy „a mezek, felszerelések egy részét szponzoráció keretében kapja a Budapest Honvéd, másik részét készpénzért megveszi.”
Egyébként a sportegyesületeknek augusztus 21-én be kellett volna fizetniük a reklámadó első részét, ám arra vonatkozó kérdésünkre, hogy ezt mely klubok tették meg, a NAV-tól nem érkezett válasz.
Négy meccset rendezhetünk a 2020-as Európa-bajnokságon Kubatov Gábor szembeköpte a Fradi-szurkolókat