13 09 2014

Ismét ugyanaz történik, mint már annyiszor a magyar futballban. Pintér Attila vezetésével a magyar válogatott elvesztette az Észak-Írország elleni Eb-selejtezőjét, és azok, akik két-három nappal korábban még leborultak Pintér lába elé, most minden fórumon a leváltását követelik. De a lényeg elsikkad, hiszen nemcsak Pintért kellene „elővenni”, hanem azokat, akik „kitalálták”, és akik eddig eltűrték ámokfutását.



Nem most derült ki, hogy Pintér Attila nem lehet sikeres.
Akkor, amikor kinevezték.
A „halálos” ítéletet maga Csányi Sándor mondta ki akkor, amikor az általa beharangozott, korábban nemzetközi szinten is sikereket elérő, külföldön is elismert szaktekintély helyett bemutatta Pintér Attilát. Mert ebből Pintér sehogyan sem jöhetett ki jól.

Úgy meg főleg nem, hogy olyan baromságokat talált ki – már bocsánat – hogy olyan a föld már rég nem látott. A válogatottat lényegében egy bajnokságra készülő klubcsapatként kezelte, így fordulhatott elő, hogy fél év alatt több mint negyven „próbajátékos” ölthette magára a nemzeti címeres mezt.

Egy dolgot viszont nem szabad Pintér nyakába varrni. Még ennyi játékos közül sem talált négy épkézláb védőt. Azért, mert nincs.

Évek óta nemhogy négy, de egyetlen egy, nemzetközi szinten közepesen teljesíteni tudó védőnk sincs. Akkor sem lenne, ha Pintér száz játékost próbált volna ki. A magyar szint az, hogy a legmagasabbra taksált védőnk Vanczák Vilmos, a magyar futball szégyene pedig az, hogyha így folytatódik tovább, akkor ő lehet az, aki megdönti Bozsik József válogatottsági rekordját.

A védők hiányát tehát nem lehet Pintérre fogni, de minden mást igen. Tisztán lehetett látni, hogy semmilyen elképzelés nincs a játékban, hogy mást ne mondjunk, a „világverő” Kazahsztán ellen úgy sikerült 3-0-ra nyeri, hogy mi lényegében egy gólt szereztünk, a többit a kazahok hozták össze maguknak. Nem véletlen, hogy a FIFA egy ideig vizsgálta is a mérkőzést, hiszen az ázsiai fogadóirodákban feltűnően sok pénzt tettek arra, hogy a kazahok a második félidőben kettő vagy több gólt kapnak.

Mégis, szinte sehol nem lehetett hallani Pintér ellenes felszólalásokat. Pontosabban hivatalosan nem lehetett ilyeneket hallani. A sajótájékoztatókon viszont bizony sokszor szidták a kapitányt, de jó magyar szokás szerint csak sunyiba. Amikor írni kellett, akkor már minden szép és jó volt.

Nem szeretnék más sajtótermékről írni, de tény, az a Nemzeti Sport, amelyik mostanában minden címlapját Pintér szapulásának szenteli, nem oly rég elnézte, sőt, nem szólalt fel az ellen, hogy a válogatott mellé kinevezett sajtófőnök, Sztancsik Tamás hazugnak, híreket kitaláló orgánumnak titulálta az újságot.

De említhetném a szakmai bizottságot, akik eddig felállva tapsoltak Pintér ötleteinek, de elég volt egy vereség, hogy ellene forduljanak. Most Pintér szakmaiságát vizsgálják, pedig azt a kinevezése előtt kellett volna.  Mindenki Pintér ellen fordult, aki még az északírek elleni meccs előtt két nappal is Pintér mellett állt, akkor, amikor a Szalai-féle konfliktus került nyilvánosságra.

De tudják mi a baj?
Hogy ezek az emberek most is állva tapsolnának, most is Pintér mellett állnának, ha a válogatott megnyerte volna az Észak-Írország elleni mérkőzést.  Akkor nem fordultak volna Pintér ellen, akkor nem fájna nekik az, amit Pintér csinál a válogatottal. Mert ezek az emberek a saját státuszukat féltik, mert ezek az emberek évek óta a magyar futballból (és nem a magyar futballért) élnek.

Egy északírek elleni győzeelem esetén minden szép és jó lenne – szerintük.
Mert akkor sem lenne semmi szép és jó.
Akkor tovább folytathatná Pintér azt az ámokfutást, amit eddig művelt.

Olvasom, hogy tanácsadót kellene kinevezni Pintér mellé.
Nos Pintér Attila a ma már a világ minden táján használt játékoselemző programot azért nem használja, mert mint mondja, neki nem kell, hiszen Győrben is anélkül nyert bajokságot.
Gondolják, hogy Pintér elfogadná, hogy tanácsadót nevezzenek ki mellé, fölé?

Nem ez a megoldás.
A megoldást mindenki tudja, de nem (csak) Pintér leváltása a lényeg.

Még mindig nem tudjuk, kik találták ki Pintért szövetségi kapitánynak, kik döntöttek fél óra alatt arról, hogy ő legyen a válogatott vezetője. Mert abban mindenki biztos lehet, hogy ez nem Csányi Sándor (egyedüli) ötlete volt. Még mindig nem tudjuk, kik tűrték, kik nézték nyugodt szemmel azt, amit Pintér csinált. Még mindig nem tudjuk – pontosabban én tudom – kik és miért fenyegettek meg, zsaroltak támogatás vagy épp munkamegrendelés megvonással olyan sajtóorgánumokat, akik lemerték írni, hogy amit Pintér csinál, az hülyeség.

Félek, hogy ezek az emberek mind mind azon MLSZ-es vezetők, szakmai kiválóságok, akik most Pintér ellen kiabálnak.

Pintér Attila mellett ezeket az embereket – és azokat is, akik igazi köpönyegforgató módjára eddig Pintér mellett álltak, most pedig ellene fordultak -  is mind el kellene zavarni jó messzire.

Lisztes Krisztián szenzációs gólpasszal búcsúztatta Ailtont A bűnbakok már megvannak!