mifocink

Magyar futballról érdekek nélkül

A csillagokat is le akartuk hozni az égről

Az elmúlt néhány évre visszatekintve több olyan világhírű szakember neve is felmerült a magyar labdarúgásban, akik elméletileg sokat tehettek volna a sportág felemelkedéséért, a végén azonban ilyen-olyan okok miatt egyikük sem igazolt hazánkba.
Az FFT összeállításában összeszedte azokat az edzőket, akik vagy a válogatottnál, vagy egy magyar klubnál jelöltek voltak a kispadra, ugyanakkor a végén egyiküket sem sikerült szerződtetni. A papírra most hét nevet véstünk fel, de mivel a sportsajtó már évekkel korábban is szeretett dobálózni a nevekkel, nem kizárt, hogy vannak még néhányan, akik nem kerültek be az összeállításba.

Arie Haan (holland)
Az egykori 35-szörös holland válogatott, játékosként kétszeres vb-ezüstérmes holland szakember Kisteleki István MLSZ-elnöksége idején az egyik legfőbb esélyesnek számított a magyar válogatott szövetségi kapitányi posztjára. Szerződtetésével feltehetőleg jól jártunk volna, Haan ugyanis nemcsak játékosként, de edzőként is letette már a névjegyét, pályafutása során több ország csapatait irányította, és egy évig volt a kameruni válogatott szövetségi kapitánya is. Most Kínában dolgozik.



Bora Milutinovics (szerb)
Kétségkívül a legnagyobb szaktekintély a listán, akihez egy sor komolyabb eredmény fűződik edzőként. Elsősorban arról híres, hogy öt országot (Mexikó, Costa Rica, Egyesült Államok, Nigéria, Kína) is kivezetett a labdarúgó-világbajnokságra, és edzői pályafutása során – néhány rövid kitérőtől eltekintve – szinte csak és kizárólag válogatottakat irányított. Neve többször is felmerült a magyar válogatott kapcsán, a legtöbbször akkor, amikor Kisteleki István MLSZ-elnök Lothar Matthaus utódját próbálta megtalálni.



Francisco Maturana (kolumbiai)
Volt játékos és edző, aki egy időben kimondottan menő szakvezetőnek számított. A legtöbbször a kilencvenes évek elején lehetett róla hallani, amikor Spanyolországban dolgozott, és volt az Atlético Madrid és a Real Valladolid vezetőedzője, de később a kolumbiai válogatottat is vezette. Neve ugyancsak a Kisteleki-érában merült fel, egy ideig az egyik első számú kapitányjelöltnek számított, mivel Maturana stílusa állítólag passzolt volna a mieink régmúltból eredő filozófiájához. Jelenleg nem aktív, utolsó csapata az al-Nasszr volt 2012-ben.



Johan Neeskens (holland)
Fantasztikus játékos volt, aki edzőként is komoly tapasztalatot szerzett az elmúlt években. Miután 1991-ben visszavonult a profi játéktól, Svájcban kezdett el dolgozni, hat év leforgása alatt három helyi csapatnál is kipróbálta magát. Később segédedzőként folytatta a munkáját, a legfontosabb tapasztalatokat is ekkor szerezte meg: először a holland válogatottnál dolgozott, majd Ausztráliába került, és sokat szerepelt a sajtóban, amikor két éven át a Barcelona másodedzője volt. Neve ugyancsak a Kisteleki-érában merült fel, de megkeresésénél tovább nem jutottak a felek. Jelenleg nincs munkája.



Thomas Schaaf (német)
Nem tudni pontosan, hogy mennyire komolyan, de a magyar sajtó szerint Schaaf neve felmerült a Ferencvárosnál, amely Ricardo Moniz menesztése után még mindig keresi az új edzőjét. Mondani sem kell, Schaaf szerződtetése anyagilag sem lett volna olcsó mulatság, mivel a német tréner a világ legfelkészültebb szakembereinek egyike, remek pedagógus, aki valóságos bálványnak számított legutóbbi klubjánál, a Werder Bremennél. Már biztos, hogy nem érkezik Magyarországra, miután állítólag ő maga döntött úgy, hogy nem kíván nálunk dolgozni, így nyilvánvalóan a kapitányjelöltek között sem lehet ott érdemben.



Sérgio Conceicao (portugál)
A feltörekvő portugál edzőgeneráció egyik képviselője Sérgio Conceicao, akit Paulo Sousa távozása után tartottak a Videoton-kispad egyik legfőbb várományosának. Neve olyannyira komolyan felmerült, hogy volt olyan forrás, amely szerint a felek már meg is állapodtak, és csak idő kérdése az egykori 56-szoros portugál válogatott labdarúgó érkezése. Mindazonáltal, végül Conceicaóval nem sikerült megállapodni, a fiatal edző maradt hazájában, és jelenleg az Académicát irányítja.



Víctor Munoz (spanyol)
Köztudott, hogy a spanyol vonal egy ideig nagyon dominánsnak számított a Diósgyőrnél, ezért nem is volt meglepő, amikor az egyik edzőkeringő alkalmával valaki elkezdte emlegetni Munozt, mint Szentes Lázár lehetséges utódja. A tárgyalásig eljutottak a felek, megállapodni azonban nem sikerült, elsősorban azért, mert a spanyol edző túl sokat kért a magyarországi munkavállalásért cserébe. Pedig érkezése sokat lendített volna nemcsak a miskolci, hanem úgy általában a magyar labdarúgáson, Munoz ugyanis tekintélyes edző, Spanyolországban eredményesen dolgozott, legnagyobb sikere, hogy 2004-ben a Zaragoza edzőjeként – a döntőben a Real Madridot legyőzve – elhódította a Király-kupát. Legutóbbi állomáshelyén, a svájci Sionnál már nem volt sikeres, de nem lenne meglepő, ha neve valamilyen szinten ott szerepelne azon a listán, amely a magyar válogatott kapitányjelöltjeit tartalmazza.



T. Z.



Az edzőképzés margójára, azaz mi igaz, és mi nem? Itt van Szász Kitti Európa-bajnoki gyakorlata